Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

186 tóli távolságra épitendő védtöltések által képezett ármeder a fentebbi viztömeg levezetésére alkalmas legyen. Az átvágások által elmetszett kanyarok tehát az épitendő védtöltésekkel az átvágások teljes mérvű kibővitése után azonnal áttöltendőknek terveztettek, miáltal az ily módon mentesített régi medrek a mentesített ártéren keletkező belvizek befogadására alkalmasakká tétettek. A meder-áttöltéseknél a védtöltések az emiitett méreteken kivül a mentett oldalon a nagy viz vonaláig felérő 4 méter széles első rendű és mindkét oldalon, vagyis ártér és hullámtér felől egy a természetes talajmagasságig felérő 10 méter szélességű másodrendű padkával terveztettek. A Kettős-Körös ármedrének előállítására terveztetett egy szabványszelvény 1*5 méter kis viz alatti mélységben, 20 méter fenékszélességgel és 1 : 3-hoz hajló oldallejtőkkel. A védtöltések egymástóli távola 300 méterben lett megállapítva, a 45 méter vízállásnál magasabb hullámterek pedig a másodperczenkénti vizemésztésnek megfelelő szélességben leásandóknak terveztettek. Ugyanoly szabványszelvény terveztetett a Sebes-Körös folyónak a Berettyó folyó betorkolása alatti szakaszára nézve is, azon különbséggel azonban, hogy a medernek kis viz alatti mélysége 15 méter helyett 10 méterben lett megállapítva és a magas partok lehordása -+- 30 méter vízállásnál veszi kezdetét. Ezen fentebbiekben főbb vonásaiban előadott terv alapján végrehajtandó munkálatok sorrendjére vonatkozólag, mint a jelen közlemény első részében szerencsém volt megemlíteni, befolyást gyakoroltak a korábbi szabályozási terv alapján megindított munkálatok következtében megváltozott mederalakulási és vizlefolyási viszonyok, valamint figyelembe voltak veendők a vidék árviz elleni biztonsága s az e tekintetben sürgősen szükségessé vált intézkedések. A Kettős-Körösön Békésen bekövetkezett nagy mérvű vizszin emelkedés és azzal kapcsolatosan az árvíznek feltűnően hosszú stagnálása, indokolttá tette mindenekelőtt a Kettős-Körösnek Békés alatti szakaszának rendezését, mely munkálat az 1880. évben, az ezen szakasz átvágásainak bővítésével lett megkezdve. Minthogy pedig ezen szakasz 12 átvágásai közül a 41, 42, 47, 49 és 50. számú átvágások kedvező rövidülési arányuk folytán önmaguktól kiképződtek s a talaj kutatások kiderítették, hogy ezen szakasz átvágásai oly kötött talajjal nem bírnak, mint a hármas-körösi átvágások : a kibővitendő hét átvágás közül öt átvágás, a 44, 45, 49, 48, és 51. számúak a kis víz alatt 1*3 méter mély, 16 méter széles fenékre, a 40. és 43 számú átvágások azonban a megállapított szabványszelvény méreteire kibővittetek. Ezen bővítési munkálatok ideje alatt 1881—1883. években kibővittetett a Kettős-Körös