Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

176 3 5 centiméterrel, nagy viznél 2*5 centiméterrel, az alsó vagyis szentandrás-tiszai szakasznál kis viznél 14 centiméterrel, nagy viznél Г0 centiméterrel nagyobb a szabályozott folyónál, mint a milyen a szabályozatlannál volt. Az esés legnagyobb mérvű növekedése a gyomaszent-andrási szakaszon lett a kontemplált szabályozási tervezettel elérve, hol azelőtt ugy kis- mint nagy víz alkalmával a legkisebb viszonylagos esés létezett. II. A Kettős-Körös, melynek eredeti hossza Békéstől a SebesKörössel való egyesüléséig 557 kilométer volt, ezen hosszra kis víz alkalmával 1-460 méter, nagy vizkor 0791 méter eséssel bírt, medrének felső szélessége 60—66 méter, fenékszélessége 12—15 méter, kis víz alatti mélysége 07 és 1*0 méter közt váltakozott. Ezen folyón 13 átvágás terveztetett, melyek közül a 41., 42 és 47. számú átvágások 1 : 23, 1 : 14 és 1 : 15-höz viszonyló röviditési aránynyal bírnak, de a többi átvágások is e tekintetben kedvező arányszámot tüntetnek fel. Az átvágás által elért rövidítés 307 kilométer, minélfogva az esés, mely 1.000 méterènkint a szabályzatlan állapotban átlagban véve, kis vízkor 0Ю34 méter, nagy vízkor pedig 0-014 méter volt. 010 méter, illetve 0032 méter lett, tehát 1.000 méterenkint kis vizkor 6 6 centiméterrel, nagy vizkor 1-8 centiméterrel növekedett. Ezen átvágások szintén 4 öl (7*58 méter) szélességben és 2 láb (0'63 méter) kis viz alatti mélységben terveztettek kiemelendőknek ugyan oly oldallejtőkkel, mint a Hármas-Körösnél. Továbbá megállapította tervező, hogy a tavaszi nagy viz alkalmával 500 m

3, a közép vizek alkalmával 170 m

3, és kis viz álláskor lb m

3 víz fog másodperczenkint lefolyásra kerülni. Ezen folyónál felemlítendő, hogy a nagyváradi helytartóság rendelete folytán, a szabályozását tervező mérnök véleményének ellenére a folyónak a Fehér- és Fekete-Körös egyesüléséből keletkező kezdőpontja, mely Békés város belsőségében létezett, ezen helytől 115 kilométerre feljebb helyeztessék a Gyula város közelében fekvő úgynevezett szanazugi pusztára, mihez képest a Fehér- és Fekete-Körös vize műcsatornák által vezetve ugyanottan egyesülésre hozatott. Ugyanis a Fehér-Körös számára Gyula városon kivül, Gyula-Vári községtől Békésig egy egyenes irányú 11.160 méter hosszú csatorna kiásása rendeltetett el és az akkori egyesitett Békés-Csanád vármegye közmunka erejével létesíttetett. Minthogy továbbá ezen csatorna a Fekete-Körös természetadta medréhez Doboz község határában igen közel létesíttetett, elhatároztatott ezen utóbb nevezett folyó vizét is Doboz község belsőségéből kivezetni és a község felett, mindössze 400 méter hosszú csatornával