Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
172 község alámosott belsőségének védelme és az ottani vízszabályozási viszonyok javitása czéljából a régi medernek 2 kilométer hosszú vonalát áthelyezve és a 10. számú átvágást teljes méretre kibővítve, ugyanoly hosszaságban uj védtöltést létesített. c) A mezőtúr-mesterszállási osztály a Hármas-Körös balpartján a hortobágy-berettyói belvízcsatorna jobbparti védtöltésétől az úgynevezett gyügérhalmi magaslatig 41.288 méter hosszú töltésvonallal mintegy 49.000 hold kifejlesztett ártérrel, mely mint zárt medencze egyrészt a nevezett belvízcsatorna védtöltése, másrészt pedig az államvasút szajol-mezőtúri töltésszakasza és természetes magaslatok által van határolva. Ezen társulat 1892. év végéig 519.524 frt 56 kr befektetéssel létesítette védművét. 7. A Köröstisza-marosi árment. és belvizszabályozó társulat, a Kettős-körös balpartján a Békés alatti Élőviz csatorna Körösbeni betorkolásától lefelé a Hármas-Körös balpartján a Tiszáig és ezen folyó balpartján a Marosnak a Tiszába való beömléséig és a Maros jobbpartján Apátfalva községnél kezdődő fensikig, összesen 250.270 méter hosszúságú védtöltéssel, melyből a Körös mellett 27.810 méter hosszú töltés épült. Árterülete 427.453 kat. hold. Ezen társulat az 1881. évi LII. t. cz. alapján kormánybiztosság vezetése alatt alakíttatott részint a Kettős- és Hármas-Körösnél társulatokba be nem vont és magánosok által tökéletlenül mentesített árterületekből, részint az endrőd-túri-halásztelki és kákafoki körösi ármentesitő, és a bökény-mindszenti és mindszent-apátfalvi tiszai ármentesitő társulatokból. Az 1886. évben a kormánybiztosság megszűnvén, ezen idő óta a társulat, autonom jogának gyakorlása mellett az 1892. év végéig 1,199.756 frt 98 kr befektetéssel tökéletesbitette védműveit, az összes befektetésnek azonban mintegy 12,884.000 frt felel meg, melyből a Kőrösmenti védmûvekre, mintegy 5.900,000 frt számitható. Az által, hogy a köröstisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat körösmenti töltései a szabályozás vonalában kiépültek, megszüntettek és véglegesen mentesítettek, azon túlságos szélességű hullámterek, melyek a szabályozás és ármentesités sikerének koczkáztatása nélkül, nyilt árterek gyanánt továbbra fenntarthatók nem voltak. Ezek közül mint legnagyobbak megemlíthetők a Körös-Tarcsától-Gyomáig terjedő 6029 kat. holdnyi és a 18a. sz. átvágás és annak régi medre által határolt 4191 kat. holdnyi kiterjedésű hullámtér, melyek a megállapított normál szélességű hullámtér kihagyásával, az 1889. és 1890. években véglegesen mentesítettek. Végre megemlítendő:
