Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
165 folyók felső vidékén életbeléptetett úgynevezett Ínséges munkát, 1886. évig a szabályozás terén semmi sem történt. De a megállapodást nem ismerő természet folytatta működését a felső vidék előnyére, mert a folyók felső szakaszain létesített átvágások, sőt a szabályozás keretén belől meghagyott anyamedrek fokozatos kiképződésére az akkori alacsony vízállás is elég befolyással birt, holott az alsó vidék — részben kiásott — átvágásai fejlődésnek nem indulhattak, csekély esésük és kötött agyagtalajuknál fogva. Az ugyanazon időben beállott általános vízhiány a Körösök völgyében legérezhetőbbé vált Gyula és Csaba városokra, melyek a megásott gyula-békési-nagycsatorna folytán a folyó viztől elestek. Hosszas vajúdás és perlekedés után sikerült végre ezen két városnak a József-Nádor malomcsatorna vizét, a belsőségükön keresztül vonuló régi Fehér-Körös medrének vizzel való ellátására, megszerezni. A szabályozás terén az 1860-as években beállott szünetelésből származható veszélyek elhárítás a czéljából, a szabályozás és ármentesítés ügyének uj lendületet adandó, az alkotmányos magyar kormány az 1869-ik évben a Kettős és Hármas-Kőrös átvágásainak államköltségen való kibővítését határozta el, a Körös folyónak Békéstől a Tiszáig terjedő szakaszának államkezelésbe való átvételével és Gyulán egy állami folyammérnöki hivatal felállításával. A megindítandó munkálatok fővezetésére, valamint az ármentesitő társulatok működésének nélkülözhetlen összhangba hozatalára a kormány báró Wenckheim László, körös-ladányi nagybirtokos, személyében kormánybiztost küldött ki, kinek a folyammérnöki hivatal műszaki tanácsadással szolgált, mely hivatal egyúttal a szabályozási munkálatok tervezésével és keresztülvitelével volt megbízva. Minthogy pedig az 1855-ik évben elkészített általános terven kivül egyéb adatok nem álltak rendelkezésre, első teendője volt ezen hivatalnak az időközben beállott változások kitüntetése végett ugy a folyók medreinek, mint a étesitett védtöltési szakaszoknak felvétele. Egyrészt ezen felvételek nyomán, másrészt pedig alkalmazkodva a törvényhozás által a Kettős- és Hármas-Körös átvágásainak állami költségen való bővítésére engedélyezett adományhoz, mely 1871. évtől kezdve évi 30.000 frtban lett megállapítva, foganatositattak a nevezett folyóban már megkezdve talált átvágásoknak csekélyebb mérvű bővítései. Ezen munkálatok leginkább vállalati uton hajtattak végre a kiküldött kormánybiztos ellenőrzése mellett, 1871-ik évtől 1879-ik évig, a midőn báró Wenckheim László elhalálozásával megszűnvén a kormánybiztosság, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal indokolt javaslatára
