Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
116 Nagy fontosságú feladatot képezett a vizjogi törvény végrehajtásának keretében a szabad kikötők s vontató utak rendezésének kérdése is, melyek bár forgalmi érdekeket érintenek, mint a vizjogi törvény által szabályozott szolgalmak a vezetésem alatti ministerium által oldattak meg. A törvény a partbirtokost terhelő kikötési szolgalom ingyenességét mondván ki, a kiindulási pontot a szabad kikötők rendezésénél ezen törvényes elv képezte; minthogy azonban emiitett terhes szolgalom a forgalom érdekében állapíttatott meg, minthogy továbbá egyes községek területén alkalmas kikötőhely csak a folyó part nagyon csekély részén volt kijelölhető s minthogy végül a vizi jármüvek kikötése a part bizonyos mérvű rongálásával jár: a végrehajtás keretében kimon. datott, hogy a szabad kikötőben a vizi járművek csak a ki- és berakodáshoz szükséges és 8 napban megállapított időig tartózkodhatnak dijíizetés nélkül, azon időn tul azonban tulajdonosaik a partbirtokot illető s hatóságilag megállapított mérsékelt napi díjegységek fizetésére kötelesek; kimondatott továbbá, hogy a kikötő ott, hol a kikötésre alkalmas községi part áll rendelkezésre, ezen part mentén jelölendő ki és a 8 napi tartózkodáson tul fizetendő kikötési dijak a forgalom érdekében álló kikötői beruházásokra fordítandók, hogy továbbá ott, hol az egyesek vagy községek a forgalom javára beruházásokat eszközöltek, a vizi járművek díjmentesen nem köthetnek ki, hanem a hatóságilag megállapított dijak fizetésére köteleztetnek. Ezen dijak azonban, melyet az illető község képviselő testülete által ministeri jóváhagyás mellett állapittatnak meg. magasabbak nem lehetnek, mint a beruházott tőke és kamat törlesztési hányada, vagyis a vizi jármüvek tulajdonosai ily esetben tulajdonképen a javukra szolgáló és általuk igénybe vett előnyöket fizetik meg. Szükséges volt pedig ezen intézkedés, mert egyrészt a törvény életbeléptekor fennálló kikötői beruházások létesítéséből folyólag egyes községek jelentékeny kölcsönökkel voltak terhelve, azok törlesztéséhez pedig méltányosan csakis azon érdekek voltak bevonhatók, mely érdekek a befektetésből hasznot húztak s mert másrészt ily intézkedés hiányában az egyes községek a forgalom érdekében nagyon is kívánatos kikötői beruházások megtételétől visszariadnának. Viszont azonban intézkedés történt nagyobb forgalmú kikötők kijelölésével az iránt is, hogy a bármily okból vesztegelni kényszerülő vizi jármüvek horgonyozására is hely jelöltessék ki; s hogy téli időre ugy szintén azon esetre, ha a kikötés előre láthatólag huzamos időt vesz igénybe, a kikötési dijak havi, esetleg évnegyedi vagy egy egész idényre érvényes átalány-összegben állapíttassanak meg.
