Vízügyi Közlemények, 1893 (7. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1892. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
116 összes vízjogi törvényeink alapelve épen az volt, hogy vizi művek csak mások károsítása nélkül tarthatók fenn s a vízjogi törvény több jogot, mint mely az előző törvények szerint egyeseket illetett, az illetők részére szerzett jogok czimén biztosítani nem kivánt s hogy másrészt a törvény czélja épen az, miszerint a belvizek rendezése elősegittessék, ezen szempontból az emiitett elvi kijelentést, a törvény szellemének megfelelőnek kell tartanom. Nehéz volt a végrehajtás helyzete azon jogigényekkel szemben is, melyek regaljogok czimén támasztattak s melyek nem gyakorolt régi jogosítványok alapján emeltettek, ugy szintén a törvény azon hiányával szemben, hogy a régi jogok megszűnésének eseteiről nem intézkedik. Az ország több vidékén a régi gyakorlatra, vagy kir. adomány levelekre hivatkozva, egyesek vízhasználatra gyakorlatból vizbéreket szedtek, s az illetők vízhasználatánál ezen vizbérszedési jog igazolását és épségben tartását is kérelmezték. Ezen igényeknek a végrehajtás eleget nem tehetett, minthogy azon magánjogi czimek elbírálására, mely czimeken a vizbérszedés gyakoroltatott, magát illetékesnek nem tekinthette, — s az ily jogok igazolását megtagadta ; viszont azonban a szerzett jogokat respektálandó, minden egyes esetben kimondotta, hogy ezen jogok az igazolási határozat által nem érintetnek s igy a törvény rendes útját azoknak érvényesítésére nyitva hagyta. Azokkal szemben pedig, kik a törvény életbeléptekor nem gyakorolt vízhasználati jogosítványokat jelentettek be igazolás végett, a végrehajtás azon álláspontra helyezkedett, hogy a törvény csak az életbe léptekor gyakorolt jogosítványokat védi s a törvény szellemével ellenkeznék, hogy mind azon alvó jogok, melyek a régmúlt időkben engedélyeztettek, de melyek nem gyakoroltatnak, újból felélesztessenek s minden tárgyi alap nélkül fennállóknak s érvényben levőknek mondassanak ki; tekintve azonban másrészt, hogy a törvény életbeléptekor bizonyos vízhasználati jogok gyakorlása ideiglenesen akár vis major, akár más üzleti okokból szünetelhetett, ez esetben pedig a jog megszűnése méltányosan valódi jogsérelem nélkül ki nem mondható — az igazolás megtagadásával egyidejűleg kifejezés adatott annak, hogy ha a jogosított által 3 év lefolyása alatt a bejelentett jogosítvány engedélyezése iránt az eljárás folyamatba tétetik, az az igazolt jogokkal kapcsolatos kedvezményekkel lesz engedélyezve, vagy is gát vettetett az elé, hogy alvó jogok által a viz kihasznositása s ujabb jogok engedélyezése akadályoztassák, de egyúttal a méltányossági tekintetek is kellő figyelembe vétettek.
