Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)
A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről
12 Az 1891. évi államháztartási költségvetésből ugyanis a Bega hajózó csatorna fentartására kijelölt adomány összesen csak 23.800 frtot tett ki, mely összeg csekélységét némileg az által sikerült ellensúlyozni, hogy az összes munka a temesvári folyammérnöki hivatal által házikezelésben végeztetett, a mi a közel múltban nyilvános árlejtések utján elért árakhoz képest mintegy 36%-kal olcsóbb árakat eredményezett. Az olcsó épitkezés azután lehetővé tette, hogy a hajóutnak szigorúan értelmezett fentartásán kivül, még annak fejlesztése is elősegittessék, a mennyiben a csatorna egyes sekélyes mederrészének kijavitása által, az ezen helyeken előállott fenék sülyesztés következtében, az átlagos hajózási vizmélység 20 centiméterrel javíttatott. A hajózó meder javításán kivül különös gond fordíttatott továbbá a vontató utak kiegészítésére is; a mennyiben Nagy-Becskerek városban a vontató ut átlag 2-0 kim. hosszban uj töltés segélyével a legmagasabb viz felé emeltetett; továbbá ugyanezen városban mintegy 3'0 km.-nyi felette keskeny vontató ut, a szakadó partokról a mederben sarkantyúk által mesterségesen képzett uj partra helyeztetett át, és végre a román-szent-mihályi vonalon a régi vontató útnak 150 km. hosszban a legmagasabb víz felé való felemelése megkezdetett. Az egyenkint csekély értékű építkezéseknek sikeres alkalmazása által azonban eléretett az. hogy a hajózó-csatornában a nyári hajózási középviznél, midőn a temesvári vizmérczén a vízállás null pont alatt 40 cm körül mozog, a Temesvár-Ó-Telek közötti szakaszon 95, az Ó-Telek—Bega-szentgyörgyi szakaszon 110, Begaszentgyörgy—NagyBecskerek között 130 és Nagy-Becskerek— Titel között átlag 180 cm. gázolható vizmélység állt rendelkezésre; vagyis Titeltől fel Begaszentgyörgyig, a mennyiben egyes éles kanyarok szabályozása befejezést nyerend, a nagyobb 300—450 tonnás dunai hajók részére az ut nyitva leend, a felette fekvő csatorna-részen pedig az átlag 130 tonnás begai dereglyék forgalma biztosíttatott. Ezen kedvező helyzetnek 1891. évben teljes mérvben való kihasználását azonban meggátolta az aug.—decz. hónapokban beállott és eddig még nem tapasztalt kis vízállás, melynél a Begaszentgyörgy feletti csatorna átlagos gázló vize alig 45—50 centimeterre apadt le, a nagy-becskerek— titeli szakaszon pedig kisebb iszap-padok keletkeztek, minek folytán ezen alsó csatorna-rész is egyedül a begai dereklyék által volt hasznaiható. Egyébként erre még megjegyzem, hogy 1891. évben az említeti komolyabb hajózási nehézségek csak akkor léptek fel, midőn az általános éghajlati viszonyok hatása folytán a rendkívüli alacsony vízállások miatt a hajózás már a Dunán is nehézségekkel küzdött.
