Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

37 12. A Szamos. Az eddig állami kezelés alatt nem álló Szamos folyón 1891. évben szabályozás nem fordult elő, hanem csak Nábrád község biztositására terveztetett egy partvédmű, töltésbelebbezéssel kapcsolatban. A partvédmü költsége 5942 frt 46 krraj, a töltésbelebbezése 3844 frttal van előirányozva, és az előbbi költség az állam által fog fedeztetni, mig az utóbbi az érdekeltség terhére esik. A Szamos mentén levő régi töltéseket a Szatmár vármegye területére eső szakaszon régi gyakorlat szerint az érdekelteknek bevonásával a vármegye tartja fenn, és eddig azok kezelése a Szatmár vármegyei államépitészeti hivatalra volt bizva. 1891 vége felé megindittattak a tárgyalások, hogy ugy ezek, mint a Szatmár vármegye területén levő Tisza balparti töltések a szatmári folyammérnöki hivatalnak adassanak át; azoknak fentartása és az azok feletti felügyelet azonban továbbra is a nevezett vármegye törvényhatóságánál meghagyatott. Felemlitendő még, hogy a Szamos balparti és Kraszna szabályozási tervek átdolgozása folyamatban van, a mennyiben 1891. évben a szükséges felmérések és tanulmányok befejeztettek. 13. A Bodrog. A Bodrogon 1891-ben emlitésre méltó munka nem történt; mert a költségvetésben ezen czélra hitel nem engedélyeztetett. Felemlitendő azonban, hogy a Bodrog és Latorcza alsó szakaszán a vizlefolyási viszonyok kedvezőtlenek. A mig ugyanis az 1891. évben a Tisza mentén az árvizek ellen védekezni nem kellett, addig a Bodrog felső szakaszán oly magas vízállások jelentkeztek, melyek az ártérben fekvő néhány községet is veszélyeztették, világos jeléül annak, hogy a Bodrog viz viszonyai tekintet nélkül a Tiszára rosszabbodtak. Erre való tekintettel már a Tiszaszabályozás folytatására vonatkozólag beterjesztett törvényjavaslatban, az ezen munkákra kért 17 milliónyi összegből 400.000 frtnál nagyobb összeg lesz a Bodrog átvágásainak fejlesztésére és a Latorcza alsó szakaszának rendezésére forditandó. 14. A Maros. A Maros folyón 1891. évben a rendelkezésre állott hitel csekély volta miatt nagyobb mérvű szabályozási munkák nem foganatosíttattak, hanem csakis a mederelfajulást okozó és a községeket veszélyeztető partszakadások megszüntetése czéljából lettek a legsürgősebb kisebb partvédezeti munkák végrehajtva, illetve a fennálló partvédezetek tatarozva. 3*