Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

Az országos vizépitészeti és talajjavitó hivatal tanácsának 1892. évi jegyzőkönyveiből

133 statálható legyen, készült a lll-ik kút. Most már a két egymástól 200 mtrre fekvő kút szivattyúzása indíttatott meg és folytattatott 1891. ápril 10-től julius 18-ig. A szivattyúzás ugy eszközöltetett, hogy a Duna mindenkori vízállásához mérten 35 mtr depresszió uralkodjon a kutakban, e mellett az 1-ső számú kut 13.000, a 11-ik 7000 kbmtr vizet adott 24 óránkint, tehát együtt 20.000-et. Ugyancsak tapasztaltatott, hogy az állandóan tartott 35 mtr depresszió mellett a nyert vízmennyiségek egyenlők maradtak. Igy tehát meg volt állapitható, hogy 35 mtr depresszió mellett egy kút 12.000 köbmétert, továbbá minden 200 mtr hosszú part 7000 köbmétert biztosan fog szolgáltatni még akkor is, ha a Duna zérus pontra sülved is. A gyiijtő-telep létesítésére a k.-megyeri parton három medencze áll rendelkezésre és ugyancsak hasonló vizgyüjtést lehet a szemben fekvő rákospalotai szigeten is eszközölni. Minthogy pedig az I. és III-as prókakutak a legkisebb medenczében fekíisznek, bátran feltehető, hogy azokban a vízszolgáltatás legalább is oly nagy lesz, mint a kísérleti helyen. Ezen alapon Salbach következő vízmennyiséget vél nyerhetni : 1. Az első medencze 3 kútjára 12.000 + 2 X 7000 = 26.000 2. Második » 7 » 12.000 + 6 X 7000 = 54.000 3. Harmadik » 15 » 12.000 +14 X 7000 = 110.000 4. A szigeten » 4 » 12.000 + 3 X 7000 = 33.000 5. A II. számú kut , = 12.000 Összesen 24 óránkint . . . = 235.000 kbmtr Ha a városnak egyelőre 125.000 kbmtrre van szüksége, ugy szerinte a harmadik medencze későbbi kibővítésre maradhatna. Az I-ső és 111-dik sz. kutak vizének vegyi és bakterologiai vizsgálata kimutatta, hogy ezek alkata teljesen különbözik a Duna vizétől és minthogy a szivattyúzás folytán a viz mindinkább javult, nem tételezhető fel, hogy a Duna vize rövid uton jutna közvetlen átszürődés után a kutakba, továbbá oly csekély bakteriumtartalommal birlak, a mit mesterséges szűréssel még csak megközelitni sem lehetne. Végül a vizgyüjtő területen eszközlendő óvintézkedéseket tárgynlja, szerinte, miután a kavicsréteget több méter vastagságú agyagréteg fedi a fertőzéstől csak az esetben kellene tartani, ha ezen agyagréteg áttöretnék, igy tehát ügyelni kell, hogy a netalán épülő lakóházak és ipartelepek csatornái vizáthatlan csatornákban a vizgyüjtő hely alatt