Vízügyi Közlemények, 1893 (6. füzet)

A földmivelésügyi m. kir. minister 1891. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

103 kiképzésére legyünk figyelemmel. Ez utóbbi tekintet teljesen alárendelt jelentőségű, sőt a végső czél iránti tekintetből is mellőzzük a drágán való épitést, mely okból mindig a helyi viszonyokhoz képest a legolcsóbb építési anyagot használjunk. így a felvidéken 70—80 frt költség árán igen czélszerű házikót épithetünk fából, a melynél a fatörzsek két oldalon lesznek csak megfaragva és a tótházaknál szokásos módon összeróva, a netáni közök pedig famohával gondosan kitömve. Ha az ily épületet partba állitjuk, hogy a föld melege is óvja, továbbá pedig, ha az ajtót, ablakot szalmapárnákkal burkoljuk, ugy a legnagyobb hideg ellenében is biztositva vagyunk. A 4. és 5. ábrában adjuk ily ház tervét, alaprajzban és keresztmetszetben. A rajzok aránya 1:'50. A költőtérnek ablakokon át való megvilágítása czélszerii, de nem okvetlen szükséges, nem azért, mert szükség esetén gyertyafény mellett is végezhetjük az ikrák körüli munkákat. Napfényt alkalmazva, ügyeljünk arra, hogy az ne közvetlenül essen az ikrákra, miből ismét az is következik, hogy olyankor, ha nem időzünk a költőházban, tartsuk az ablakokat befödve. 5. ábra. Költőház keresztmetszete. (C. D. vonal szerint.) Költöviz. A költés sikere nagy mértékben függ a költésre szánt viz minőségétől. A viz annál jobb, minél hidegebb, minél tisztább, minél több levegőt tartalmaz és minél kevesebb vegyi alkatrészt (sót, meszet, vasat és szénsavat.) Igen fontos tényező a viz hőfoka, a mennyiben a költés tartama egyedül attól függ. Minden áron iparkodjunk a költést lehetőleg késleltetni, mert eleve biztositva kell lennünk arról, hogy a szabadon bocsátott ivadék a természetben felleli a táplálékául szükséges bogárságot, mi viszont csakis a kellő erősségű tavaszi meleg mellett remélhető. Ebből a szempontból legjobb a 0° igen közel álló hőmér-