Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

6 kint, illetőleg veszélyeztetett területenkint már megkezdette és kivált a Duna viz-vidéke az, hol a folyó évi rendkívüli jeges árvizek alkalmából ily adatok hiánya és szüksége leginkább volt érezhető, a mennyiben ilyeneket sem a társulatok, sem a vizrajzi osztály, melynek összes tevékenységét fennállása óta jóformán a Tisza és vizvidéke vette igénybe, be nem szereztek. Végül az árvédelem szervezéséhez és tökéletesebbé tételéhez fog szolgálni azon intézkedés is, melyet az iránt szándékozom életbeléptetni, hogy az árvédekezésnél tényleg rendelkezési joggal felruházott hatósági és társulati közegek külsőleg azonnal felismerhető és megkülönböztető jelvényeket viseljenek, mint pl. a vasúti szolgálatban a vonatok érkezésénél és indításánál. Ezen magában véve jelentéktelennek látszó körülmény mindazonáltal a nagy sokadalomban — kivált közerő kirendelése alkalmával — mely a töltéseken tolong, nevezetesen hozzá fog járulni a rend és fegyelem fenntarthatásához. Mielőtt a vezetésem alatt álló ministerium 1890. évi működésének bemutatására térnék át, rövid vonásokban vázolni kivánom az ország főbb folyóinak képét, hogy abból a legközelebbi évek teendőire nézve megközelitő programmot lehessen összeállítani. A Duna nemcsak hazánknak legnagyobb folyama, hanem egyuttal egész Európa legjelentékenyebb vízi utja, mely Dévénytől Orsováig közel 1000 kilométernyi hosszaságban szeli át Szt. István birodalmát. A Duna hajózásának két legnagyobb akadálya, u. m. : a gönyő-pozsonyi szakasz és az Orsova feletti és alatti sziklazuhatagok rövid néhány év alatt el fognak tűnni, azonban, hogy a folyam hajózása az őt megillető polczra emelkedhessék. erre nézve szükséges, hogy a két végszakasz között is mindama hajózási akadályok és nehézségek eltávolíttassanak, melyek ma tényleg fennállanak és melyek káros hatása fokozottabb mértékben akkor lesz érezhető, ha a fentebb említett két folyamszakasz hajózása már biztosítva leend; miért is ezen körülményekre figyelmünket jó eleve ki kell terjeszteni. De nemcsak a hajózás országos fontosságú ércleke követeli, hogy a dunai állapotokkal alaposan foglalkozzunk, hanem azon nagy vidékek és számos népes község és város, köztük az ország fővárosának élet- és vagyonbiztonsága is, melyeknek jóléte ezen hatalmas folyó szabályozásához van kötve. Az 1891. évi tavaszi jeges árvíz levonulása kirívó vonásokban tárta fel azt a képet, mely ez oldalról fenyeget s hogy magamnak a létező állapotokról és a szükséges teendőkről való képet alkothassak: a helyszínén személyesen is megjelentem és azonnal intézkedtem, hogy a Dunaszabályozás tekintetében a szükséges tanulmányok megejtessenek és a tervezetek elkészíttessenek, minek megtörténte után nem togom elmulasztani a t. törvényhozás elé a megfelelő intézkedéseket előterjeszteni, a mi által egyrészt elég tétetik azon sokoldalú felterjesztésnek és megkeresésnek is, melyeket ngy