Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

69 Eddigelé a törvény végrehajtásának eredményei leginkább a tulajdonjogi viszonyok rendezésében nyilvánultak. Tudvalevőleg a törvény a halászati jogot a meder tulajdonához köti, mely jogelv némi kivételes módositást szenved annyiban, hogy megengedtetik miszerint oly tulajdonosok, kik eddigelé a halászati jogot oly vizterületeken gyakorolták, a melyeknek medre tulajdonukat nem képezte, a tényleges állapot és jogfolytonosság alapúi vétele mellett jogukat igazolhassák illetőleg továbbra is megtarthassák. Emez itt emiitett igazolási eljárás befejezésére vonatkozik fentebbi állitásom, mely eljárás tudvalevőleg a halászali jogviszonyok mielőbbi rendezésének, valamint a törvény rendészeti részének könnyebb végrehajtásától eredő követelmények folyományaként a közigazgatási útra tereltetelt. A legtöbb helyen az erre vonatkozó határozatok meghozattak s csak kivételesen mutatkoznak oly esetek, a midőn bizonyos jogi complicátiók miatt a törvényrendelkezése mind ez ideig végrehajtatlanul maradt. Kevesebb siker mutatkozik a törvénynek a halállomány megóvására irányuló tilalmi rendelkezéseinek végrehajtása körül. — Főleg ezek azok, melyek igazán csak akkor fognak érvényesülni, ha a kímélés haszna és ebből folyólag szükségessége köztudattá válik. E nélkül a halász csak is iparának korlátozását látja a törvény rendészeti intézkedéseiben, a melyeket tehát kijátszani saját érdekében állónak vél. Végrehajtásuk ma főleg a felügyelet teljesítésére hivatott hatóság erélyétől függ, miért is nem mulasztottam el a rendelkezésemre álló eszközök felhasználásával ez irányban közreműködni. Főleg a tiltott szerszámok és fogási módok használata ad okot panaszra, mig a piaczok ellenőrzése, mint amannál jóval könnyebb föladat, a legtöbb helyen lelkiismeretesen végeztetik. Az ezen törvény szerint minősülő kihágási esetek mikénti megtorlását, illetőleg a törvény büntető határozatának alkalmaztatását feltüntetendő, a következő adatokat idézem: 1889. május 1-től deczember 31-ig jogerőssé vált ily ügyekben 94 ítélet, 1890. év folyamán ellenben 351. A kirótt pénzbüntetések felerészben az országos közgazdasági alapot illetik, mely alap e czimen 1889. évi pénzbüntetések és bírságok után 546 frt 05 krral, az utóbbiban pedig 1929 frt 10 krral gyarapodott. A halászatról szóló törvénynek a halpusztitás megakadályozásán kivül másik sarkalatos törekvését az okszerű haltenyésztés előmozdítása képezi, mely czélból nemcsak megengedi, hogy a halak ivására és a halivadék fejlődésére alkalmas területek a gazdasági használat korlátozásával is, kiméleti terekké nyilváníttassanak, de, sőt egyenesen rendeli, hogy ott, a hol a meder szétdaraboltsága folytán a halászat ok és czélirányos gyakorlása kétségessé vált, a tulajdonosok az egyéni akarat korlátozásával köteleztessenek a halászatnak egységes rendszer szerint leendő üzésére. Az előbbi kedvezményt az egyes jogosultak eddigelé egyáltalán nem vették igénybe s nem is várható ez addig, mig viszonyaink odáig nem javultak,