Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

220 tartamok, a mennyi, azt hiszem hazánknak más hasonló fekvésű és kiterjedésű vidékén aligha található; és ezen hidaknál az ármentesitést érdeklő jégmenet és jobb vizfolyás végett, valamint az általános hajóforgalmat érintő hajózási szabad hidnyilás betartása végett valójában oly méretek követeltetnek, hogy ezeknek az egyszerű fahidszerkezetek már meg nem felelnek, az összetett faszerkezetek pedig sem nem gazdaságosak, éghajlati viszonyukat tekintve pedig legkevésbé sem czélszerüek. Egy-kettőt kivéve, a kérdéses hidak mindannyian helyi érdekű és alárendelt jellegű forgalommal biró közutakon fekszenek, tehát a jelenlegi fahidaknak valamelyes jobb szerkezettel való kiváltását, nem a közforgalmi érdek fontossága követeli meg, hanem az áthidalt vízfolyásoknak természete igényli, miután a jégmenetnél tapasztaltak és a hajó közlekedés igényei vonják maguk után, hogy ezen hidaknál az átlag 35—200 métert tevő összes hosszúság mellett 16, illetőleg 25 méternél kisebb járom közök meg ne engedtessenek. Ily méretű fahidak köztudomás szerint nem gazdaságosak, de viszont a szilárd alépitménynyel tervezett állandóbb vasszerkezeteket ezen, rendszerint csak nagyon is alárendelt jellegű közúti hidaknál, már nagy épitő költségüknél fogva mellőzni kell, miért is látható, hogy a kettő közötti közép fokon álló vas jármos hidaknak alkalmazása, nemcsak a dolog pénzügyi oldalánál fogva, hanem a vízfolyást és vízrendezést érintő kedvező hatásánál fogva is, teljesen indokolt. Ezen megfigyelések, csakis az általam közvetlenül ismert vidékre vonatkoznak ugyan, de mivel azon alap, melyből kiindultam, a vizfolyási érdek, mindenhol egyenlő, azt hiszem nem tévedek akkor, midőn a más vidékeken és más vízfolyásokon fekvő hasonló jellegű hidakra nézve a viszonyokat és az abból levonható következtetéseket azonosoknak vélem, vagyis, hogy az, a mi a Temes és Béga hidjaira nézve ajánlatos, ugyanaz például a Körösök, a Szamos, a Rába stb. folyók áthidalásánál is hasonlókép czélszeriinek és helyénvalónak bizonyulna. Következtetve ezekből, nem volna hiába való fáradság, lia a vasjármos hidaknak szerkesztését a vizépitészet terén működő kartársak s kivált a vizszabályozó társulatok tanulmányuk tárgyává tennék, mert ezen hídszerkezeteknek alkalmazása által, bizonyára nem egy helyütt, nagy közgazdasági haszon lenne elérhető. Kovács S. Aladár. rtrtMl Jouef Tv4tm4nyifr<tin< FÖLDRAJZI irÉZETENEK könyvtára 3«EGED »