Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)
Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek
217 szerkezeteknek megfelelő módosítása, sem ezen hídszerkezeteknek nagyobb számban való alkalmazása esetén a szabadalomnak megváltása, nem okozna megdrágulást, mely mellett a járrnos vashidak egyéb előnyei elvesznének. Igaz, hogy vasgyáraink a szükséges nagyobb méretű vasszerkezeti részeknek, megfelelő lartós horgany-réteggel való befuttalására, ez idő szerint még nincsenek berendezve, igy tehát ezen körülmény a szabadalom megszerzésén kivül egyelőre a vasjármos hidaknak építő költségét károsan befolyásolja; de ha a vasjármos hidak egyébként jónak bizonyulnának, az előbb említett körülményekből nem annyira ezen szerkezeteknek elkerülése, mint inkább a megfelelő gyártási módnak mielőbbi meghonosítása indokolható, illetőleg annak szüksége merülne fel, hogy a szabadalom által való megkötöttség valamiként elháritassék. Ha a gyártási módon és az alkalmazhatóságon akként segítve lesz is, még mindig komoly megfontolást érdemel az, vájjon csakugyan nem lehetne-e a magasabb hídfőket a drága falazás helyett az olcsóbb vasszerkezettel épiteni ? mert különösen a rövidebb hidakra nézve ezen kérdés nagy horderővel bir, miután a falazott hídfők nagy költsége ezeknél a vasfelszerkezet költségének rendszerint többszörösét teszi ki. A magasabb hídfőknél ugyanis jelentékeny hátsó földnyomással kell számolni, mely ellen a gyengébb vasjármos szerkezel csak ugy alkalmazható, ha vagy erősebb kihorgonyzás segélyével szilárdan kiköttetik, vagy pedig a hátsó nyomástól az által óvatik meg, hogy a földnyomás hasonló nyomással ellensulyoztatván, maga a vasszerkezet igénybe vétele elkerültetnék. Ezen kérdésnek tanulmányozására a Bega hajózó csatornára szükséges hidak tervezése vezetett és kisérletképen kiszámíttatott, hogy mennyibe kerülne az, ha az aránylag rossz altalajban alapozandó falazott hidfők elkerülése végett az eredetileg szükséges egy nagyobb hidnyilás két oldalt 1-— l kisebb nyílással megtoldatván, az igy 3 nyílással szerkesztett hid a két falazott hídfő helyett 4 drb vasjármon nyugodnék, amelyek közül a 2 végső járom a kúpszerűen végződő töltéstest által teljesen körülvétetvén, a földnyomás által igénybe véve nem lenne. Ezen elrendezést mutatja az Écskára tervezett hid mellékelt vázlat rajza, amelyből egyúttal látható, hogy a középső nyílásban a jelentékeny hidmagasságot. nem a vizszin magassága, hanem az a feletti nyilt térben a hajó forgalom követeli meg és hogy az eredetileg szükséges 30 méter hosszú középső nyíláshoz a kél oldali 12—12 méteres alacsonyabb szerkezetű nyílás csakis a fentebb leirt hidfő elrendezés végett lett hozzáadva. A számitások szerint ezen écskai híd esetében a 2 toldaléknyilás és a 4 vasjárom együtt mintegy 10,000 forinttal kerülne kevesebbe, mint a középső egy nyíláshoz szükségelt falazott hidfők, tehát az építő tőke szempontjából határozottan előnyösebb lenne ezen elrendezés a mellett, hogy a
