Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az 1891. évről szóló jelentéshez tartozó mellékletek

210 meg, nemkülönben pedig a leszerelt vashid újólag felhasználható lévén, az ideiglenes jellegű építkezéssel járó tőke veszteséget csökkenti. A felsorolt előnyökkel természetesen nem egy hátrány áll szemben, a melyeknek kiküszöbölése és a legczélszerübb szerkezetnek s alaknak kikutatása végett, különösen déli Németországban, Helvécziában, az angol indiai gyarmatokon és az amerikai államokban, számos épitési eljárás kiséreltetett meg. Egymás közt ezek ugy az anyag minőségében, mint az alak és a szerkezet megválasztásában eltérnek ugyan, mindazonáltal két fő typus által képviselt osztályba sorozhatok, melyek közül az elsőnél: a régi fahidjármok alakja szorosan betartatott és csakis a faczölöpök lettek vasczölöpökkel helyettesitve ; a melynél tehát főjellemvonás az, hogy a földbe levert (vagy befúrt) vasczölöpök közvetlen a hid felszerkezetet hordják s högy a függélyesen álló czölöpök csakis merevités czéljából vannak keresztkötésekkel felszerelve, a másodiknál: pedig a földbe hatoló czölöpök a járomnak csak alsó részét képezik, a melyre a járom felső részét alkotó rácsosvasszerkezet felerősittetik ; tehát jellemvonása az, hogy a vasanyagnak előnyt nyújtó alkalmazhatóságát, már teljes mérvben kihasználja. Az első osztályba tartozó hidakhoz leginkább öntött vas vagy szögecselt hengerelt vascsövekből álló czölöpök használtatnak, s Németországban de főként az angol gyarmatokon és Helvécziában terjedtek el; mig a másodsorban felemiitett typusba tartozó hidjármokat legújabban Németországban és már régebben az amerikai államokban használják, hol is a vasút építkezéseknél a vasjármoknak egy sajátos és bizonyára tágabb körben ismeretes azon alakja fejlődött ki, melynél fogva a járom a gyárilag nagyban készített sablonszerű kereteknek, a szükséghez mért számban és alakban való összerovása által épittetik fel. A viszonyainknak meg nem felelő különleges szerkezetek leirását azonban mellőzhetőnek vélem, miután kitűzött feladatom egyedül az, hogy a »Torontáli helyi érdekű vasut-társulat« által hazánkban kiépitett vasjármos hidaknak és egyúttal a vasjármos szerkezetekre kidolgozott néhány javaslatnak ismertetésére kiterjeszkedjem. A »Torontáli helyi érdekű vasut-társulat« a N.-Becskerek—margittai vasút vonalon a Béga hajózó csatorna felett N.-Becskereknél, a Temes folyó felett Szécsánynál és a Berzava csatorna felett Kanaknái átvezető hidakat ugyanis 1888-ban a »Maschinenbau-Actien-Ges

ellschaft in Nürnberg« gépgyári czégnek gustavsburgi vasmühelyéből szállított jármas vashid szerkezetekkel építette ki. A mely alkalommal a hidak könnyű és gyors felépítése, valamint azon körülmény, hogy a hidfalazatok alapozásával járó nehézségek elkerültettek, az érdeklődők figyelmét méltán felkeltették és a Béga csatornát kezelő temesvári m. k. folyammérnöki híva-