Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

12 A Tisza kis vizszinének fixirozását 1890. év szeptember hó 22-én délben 12 órakor a Tisza egész hoszszában, Tekeházától a Dunáig egy időben végrehajtotta, a mely napon, valamint a megelőző és követő napokban 30 mérnök, 15 folyamfelvigyázó és gátőr, 174- napszámos és 32 fuvaros volt elfoglalva a kis viz fixirozásával és a talált vizszinnek a legközelebbi fixpontokkal való összekötésével. Ezzel a vizrajzi osztály ismét egy régóta érzett szükségnek tett eleget, a mennyiben 1842. év óta a Tisza kis vizszine egyszer sem volt fixirozva a Tisza egész hosszában. Az árvizjelző szolgálat szervezésére szolgáló tanulmányokat a vizrajzi osztály 1890. évben is folytatta és az árvizjelzés alkalmazását ugyanazon év tavaszán meg is kisérlette oly jó eredménynyel, hogy az előre jelzett vízállás a tényleg bekövetkezettel megegyezett 383 jelzés közül 0-tól 10 centimeterig terjedő különbözettel 274 esetben. Alapos reményünk lehet tehát, hogy ha majdan szükség lesz reá, az árvizjelző szolgálat nagy hasznára fog lenni a tiszavölgyi érdekeltségnek. A vizrajzi osztály évi kiadmányait folytatva, ebben az évben összeállította a vízállások III. kötetét, mely magában foglalja a Tisza mellékfolyóiban és a Temes-Bégában észlelt vízállásokat, névszerinti a Kis-Szamos, Szamos, Latorcza, Bodrog, Ondova-Tapoly, Hernád, Sajó, Sebes-, Fekete-, Fehér-, Kettősés Hármas-Kőrösök, Berettyó, Maros, Béga, Temes és Bisztra folyók 48 vizmércze állomásairól. Mindezeken kivül felügyelt a Duna, Tisza és Maroson az illető m. kir, folyammérnöki hivatalok által 1890-ben teljesített vizmütani felvételekre. A vizrajzi osztály működését illetőleg végül kiemelem, hogy valamint 1888, 1889 és 1890-ben, ugy a legközelebbi években is főképen a Tisza meder alakulását és folyásviszonyait felderítő munkákkal kell foglalkoznia, hogy azokból kiderüljenek mindazok a változások, a melyek a szabályozás megkezdése óta a Tisza medrében végbementek. Névszerint: a Tisza folyó mederalakulásának nyivántartása czéljából felveendők még a Tisza medrének és hullámterének keresztszelvényei Tisza-Ujlaktól kezdve a Dunáig; a mely alkalommal felveendők a Tisza meder partjainak adriai tengerszinfeletti magasságai a Tisza mindkét oldalán; ez alkalommal megmérendők a fenékmélységek is a folyó sodrában, a zátonyos helyeknél pedig a Tisza fenekén, a zátonyon és a meder partján lerakodott tiszai hordalékból egy-egy liter tömegű mutatványok veendők. Ezekkel már be lesznek fejezve a Tisza meder alakulásának nyilvántartása czéljából szükséges adatgyűjtések és külső felvételek, további teendőül maradván azoknak feldolgozása és közrebocsátása. Ezen kivül tovább folyatatandó a vizmérczék rendezése a Zagyva és Zala folyókon, a Sió, Kapós, Sárviz csatornán és a Balaton taván, hogy ezekkel be legyen fejezve az ország jelentékenyebb folyói vizmérczéinek rendezése.