Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

Az országos vizépítészeti és talajjavitó hivatal 1891. évi jelentése

125 ellátni. A berendezés költségei ily nagy terület mellett is kat. holdanként 130 frtra vannak előirányozva, miből 65 frt esik a főcsatornára, ugyan­annyi pedig a mellékcsatornákra és berendezésekre. A magyar mezőgazdák élelmességének és a magyar mezőbirtok jövedelmező képességének legszebb és legörvendetesebb példájául szolgálhat, hogy ily nagy befektetés mellett is az illető vidék birtokossága a költségektől nemcsak vissza nem riadt, hanem ellenkezőleg a tervnek komoly tárgyalása és megvitatása után egy­hangúlag nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a bemutatott terv részletes kidolgoztatására és a szükséges előintézkedések megtételére társulattá ala­kul és már eddigelé önkéntes aláirások utján 12.000 k. hold jelentette belé­pését a társulatba. A talajjavitási hitel rendezve levén, csakis a kamatok és törlesztési járulékok fizetéséről lehet szó és az érintett vidék birtokossága a mező heg y esi élővizcsatorna mentén Mezőhegyesen berendezett 250 holdnyi rétöntözésből azt a meggyőződést merítette, hogy a 130 frtnyi tőke után eső és a fentartással együtt öntözőit holdankint és évenkint leg­felebb 8 frtot kitevő költségeket a nyerendő haszonnal szemben könnyen el fogja viselhetni A kassai vizmesteri iskolának 1891—92. évi téli tanfolyamán, amidőn a II. osztálybeli tantárgyak taníttattak, 29 tanuló vett. részt, s ezek közül 16 a kultúrmérnöki hivataloknál van talajjavitási munkálatok mellett alkal­mazva, 10 folyamfelvigyázói teendőket végez, 3 pedig vizitársulatoknál működik. A képzett vizmesterek ir.ínti kereslet folytonosan oly nagy, hogy a szükségletet fedezni nem tudjuk, azért az 1893. év őszén megnyitandó uj tanfolyamhoz már most is szükséges felvenni az előleges próba szolgálatra vizmester-jelölteket, —- mert ezekkel egyrészt a pillanatnyi szükségletet némileg pótolhatjuk, mésrészt az uj tanfolyambeii létszámot ezen előleges gyűjtéssel is biztositani — az eddig tett tapasztalatok alapján — szüksé­gesnek mutatkozott. A vizmesterek javára ezeknek befizetéseiből és az állami hozzájárulás­ból megalkotott nyugdijalap 30.824 forint 20 krra növekedett 1891-ik év végéig. Az erre vonatkozó részletes kimutatás az 1891. évi befizetésekről és a vagyonmérlegről e jelentés mellékletei közt található. Ezen vizmesteri nyugdijalap 12 évi fennállása óta mindezideig igénybe véve nem lett, csak a tőke gyűjtése történt. IV. Vizrajzi felvételek és tanulmányok. Az előbbi években megkezdett műszaki fölvételeket és vizrajzi tanul­mányokat 1891-ben is serényen folytatta a vizrajzi osztály. Nevezetesen : a vizmérczék rendezéséhez szükséges adatok gyűjtését

Next

/
Oldalképek
Tartalom