Vízügyi Közlemények, 1892 (5. füzet)

A földmívelésügyi m. kir. minister 1890. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vizügyekről

I. Vizrajzi tanulmányok. Minthogy folyóvizeinket czélszerüen szabályozni és azokat kulturczéljainkra okszerűen felhasználni, azok összes viszonyainak és tulajdonságainak ismerete nélkül nem lehetséges, mindezen ismeretek pedig csak egyöntetű, folytonosan tartó adatgyűjtés és feldolgozás utján szerezhetők meg, sőt a folyóvizeinkben folyvást végbemenő változások folytonos íigyelemmeltartása is nélkülözhetlen, mindezeknél fogva már régóta éreztük szükségét egy külön vizrajzi hivatal felállításának a czélra, hogy a folyamszabályozás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás érdekében szükséges adatokat összegyűjtse, a még hiányzókat beszerezze, mindezeket feldolgozza, és közhasználatra bocsássa, Ily feladatok megoldására szerveztetett 1886-ban a volt közmunka és közlekedésügyi ministerium kebelében a vizrajzi osztály, mely működését ugyanazon év május hó 1-én tényleg meg is kezdte, azóta pedig folyvást a lehető legnagyobb serénységgel folytatja, különösen szem előtt tartva, hogy czéljánál és feladatánál fogva hazai viszonyaink között kiválóan gyakorlatiasnak kell lennie, a nélkül azonban, hogy a tudomány szükségleteit és követelményeit figyelmen kívül hagyná. Mielőtt a ministerségem idejében végzetteket elősorolnám, röviden megemlítem azokat a műveleteket, a miket a vizrajzi osztály még 1890. év előtt teljesített. A vizrajzi osztály felállításának mindjárt első évében hozzáfogott a vizmérczék rendezéséhez, minthogy a folyó medrében végbemenő .változások a vízállásokban mutatkoznak, a vízállások változásainak észlelésére pedig a vizmérczék szolgálnak. Azóta a vizmérczék rendezését hazánk jelentékenyebb folyóinál szakadatlanul folytatva, 1890. év előtt elvégezte a Duna, Rába, Vág, Dráva, Mura, Száva, Kulpa, Tisza,' Szamos, Kraszna-Bodrog, a három Kőrös, Berettyó, Maros, Temes és Béga folyók 167 vizmérczéinek rendezését.