Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 109 — kcpozze azután a további actiónak ; azért kérem, hogy méltóztassék a tárgyhoz tüzetesen hozzászólani. Ezennel a gyűlést megnyitom; mind­enekelőtt a jegyzőkönyv vezetésére Bulyovszky János vizépitészeti fel­ügyelő urat és a jegyzőkönyv hitelesítésére Kherndl Antal és Meiszner Ernő urakat kérem fel. Most pedig a temesvölgyi vizszerkezet ismertetésére felkérem Bu­lyovszky János, vizépitészeti felügyelő urat. Bulyovszky János, min. főmérnök : Nagyméltóságú Elnök ur ! Tisz­telt tanács ! Mielőtt a Temes-Bégavölgy ármentesitése tárgyában készitett és az orsz. építészeti hivatal által elfogadásra ajánlott tervezetek ismer­tetése előadatnék, a helyzetre és az ármentesítés tárgyában készitett többi alternativ tervezetekre vonatkozólag a következőket van szerencsém álta­lánosságban előadni : A temes-begavölgyi vízrendszerhez tartozó folyók, patakok és csa­tornák vizei mindannyian, az O-Béga Beregszó lecsapoló csatornát a Lanka-Birdát tápláló, valamint az alibunári medenczén keresztül húzódó medreknek létet adó vizek kivételével, Krassó-Szörénymegye északi és keleti részein elkerülő hegységekből erednek, mig az utóbb emlitcttek forrásai Temes vármegyének északi és keleti részein fekvő hegyek között fakadnak. Mindezen vízfolyások elvezetésére a természet által és részben mes­terséges uton két irány jelöltetett ki a nélkül azonban, hogy egyszers­mind a lehetőség megadatott, illetve gondoskodás történt volna arra nézve is, hogy mindkét levezető meder a bennük lefolyásra utalt vizek tömegének megfelelő legyen. Mert mig az egyik levezető meder t. i. a Temes, feladatának, illetve azon követelménynek, hogy a benne létrejövő és a természet által, tehát nem mesterséges uton hozzá utalt vízfolyások vizhozományait levezesse, az ország más vízrendszereihez tartozó med­rekhez viszonyítva legnagyobb részben megfelelne, addig a másik leve­zető meder : a Béga, illetve a Bégacsatorna az ez irányban szükségképen támasztott jogos igényeket kielégiten egyáltalában nem képes, sőt az által, hogy árvizeinek csekély része az árapasztó csatornán, tehát mesterséges uton a Temesbe irányittatik, ezen másik főievezető nehéz helyzetét még inkább súlyosbítja a nélkül, hogy ezáltal egyszersmind saját helyzetén segitve lenne, a mennyiben ezen előbb emiitett s reá nézve mindenesetre könnyitő árviz-elterelés daczára is, nemhogy saját és részben megcsök­kentett árvizének, de még a közé}) vízállásokon alig felemelkedő vizek­nek befogadására sem bír a szükséges szelvénynyel, s vidékét, mely a Temes által nagy részben megkíméltetik, minden egyes árvíznél kisebb­nagyobb mérvben kénye-kedve szerint elárasztja. A Bégacsatorna ezen sajátságos és ármentesitési szempontból egy­általában ki nem elégítő, sőt magában folyton veszélyt rejtő helyzetének nemcsak egyedül az emberi működés, hanem egyszersmind a természet is megalkotója volt. A Béga ugyanis eredetétől Budincz községig, hol tulajdonképen a sikságba lép, valamint másik végpontjánál Klektől a Tiszába torkolásáig birt tulajdonkép árvizeihez, ha nem is teljesen megfelelő, de legalább oly mederrel, mely ezen czélra kevés segítséggel alakitható lenne ; mig Budincztól kezdve a mult század első feléig minden határozott meder nélkül, részint a Járkos éren át a Temessel közlekedett, részint az északról övedző hegyek lábait kanyarogva követte a Jezvin községnél kezdődő mocsarakig, melyekben elveszett, hogy Temesvár környékén egyes erekben előtörjön és azután

Next

/
Oldalképek
Tartalom