Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

B) A Temes-Begavölgy ármentesítése

— 121 — idő hiányzott az 1870-iki terv készitésekor. Ott egyszerűen feltevésekből, más vidékeken gyűjtött csapadékmennyiségekből kellett a viz mennyiségét kiszámítani. Ez idő szerint azonban a Ternesnél is vizméréseket eszközöltünk, és ha teljesen megnyugtató javaslatot nem tehetünk, ez csak azért van, mert azon adatokat ujabbakkal nem ellenőrizhettük. A Bégánál is a mérési adatok az 50-es évektől egészen mai napig szereztettek be, valamint a többi mellékfolyóknál is, a hol lehetséges volt, közvetlen méréseket tettünk, vagy a közvetlen szomszédos vidékek adataiból iparkodtunk erre nézve a következést levonni. Tehát azon vizmennyiségi adatok, a melyek ezen terv alapjául szolgálnak, lia nein is a teljes valóságnak felelnek meg, de oly megnyugvással fogadhatók el, hogy ezek az adatok a tervről irreális képet nem nyújthatnak. (Helyeslés). Bethlen gróf elnök: Azt hiszem, nem lesz felesleges munka, ha ezen egyes alternativ tervek tüzetesebben előadatnak s vita tárgyává tétetnek. Ezeknek a mondott sorozatban való tárgyalását részemről kívánatosnak tartom. IIa nem méltóztatik hozzászólni ezen első alternatívához, konstatálhatni vélem azt, hogy a tisztelt tanács az első alternatívát elejtendőnek véli. (Helyeslés). Felkérem Bulyovszky urat a második, vagyis a Karas rendszer előadására. Bulyovszky min. főmérnök: Már e század elején felmerült azon eszme : vájjon nem lehetne a potporányi magaslatnak átvágása által, mely magaslat a verseczi és alibunári medenczében összegyűlendő vizeknek a Dunába való lefolyását megakadályozza, ezen vizeket a Karas segélyével a legrövidebb uton a Dunába terelni. Miután azonban az ármentesitendő terület kiterjedéséhez képest a tervezet kivitele pénzügyi szempontból csaknem legyőzhetlen nehézségbe ütközött, ezen irányú törekvés meghiusult és a vizek továbbra is a Terézia-csatornán találnak lefolyásra. 1872. évben a Temes-Bégavölgy ármentesitésére szolgáló általános tervnek kidolgozása alkalmával Képessy József kir. főmérnök több ártéri birtokos kérelmére ezen eszmét ismét felelevenítette és egy oly alternatív tervezetet készített, a mely szerint a verseczi és alibunári medenczék vizein kívül a Temesbe szorítandó bégai árviz egy része, valamint a Lanka és Birda, Berzava, Kojga és Moravicza vizei is a létesítendő Karas csatornán nyertek volna lefolyást. Miután azonban ezen alternatívát költséges voltánál fogva maga Képessy sem ajánlotta elfogadásra, az elejtetett. . 1882. évben a volt közm. és közlekedési miniszter utasításából a Temes-Bégavölgyi vizszab. társulat egy ujabb tervezetet dolgozott ki, mely szerint az uj csatorna a Moravicza csatornából kiindulva a verseczpaulisi csatorna és alibunári medenczék vizeit vezette volna le a Karasba. Az 5 millió forintot meghaladó költségek miatt azonban ezen tervezet sem találtatott elfogadhatónak. Az 1887-ik évben, midőn a lefolyt árvizek által a Temes-Bégavölgy jelentékeny része elöntetett, a volt közm. és közlekedési miniszter ur rendelete alapján készített ármentesitési tervezetek közt, az ármentesitésnek a Karas rendszerre való fektetése szintén kidolgozva lett. Ezen tervezet szerint a Karas csatorna a ligeti elágazásnál venné kezdetét és 27 km. hosszban az elhagyott Temes ágban vezettetnék, hol attól eltérve egyenes irányban vezettetnék a Berzaváig. A Berzavát Partos alatt szelné át és innen egy kis töréssel délkeleti irányban ha-