Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 82 — a Tiszavölgyét. A Kőrössel foglalkozni nem fogok, mert utalhatni vélek e tekintetben egyszerűen előterjesztésünk vonatkozó szakaszára és azon általánosan elismert kedvező eredményre és hatásra, a melyet ezen egyöntetűen concipiált munka a Kőrösök völgyében eredményezett és a tiszai nagy vizekre gyakorol. A Maros-rendezésre a Tiszaszabályozás szempontjából külön gondot kell forditani, nehogy a Marosárviz elvonulás gyorsításával megszaporittassék a Marosnak azon hordaléka, a melyet Szegednél a Tiszába sodor, és melyet a Tisza kedvezőtlen vizállási viszonyok esetén továbbítani nem tud. A Maros hordaléka miatt különös figyelmet érdemel s kérdés : vájjon e folyónál nem fog-e ma-liolnap komolyan foglalkozni kelleni azzal, hogy hordalékát keletkezési helyén visszatartsuk? mert kérdés: vájjon a folyónak állami kezelés alatt álló szakaszán e hordalékkal sikeresen megküzdeni lehet-e ? A Tisza mellékfolyói közül a Szamos az, a melynek szabályozása, illetve helyesebben a mellékén elterülő földek végleges ármentesitése a Tiszának Namény alatti szakaszán fellépő árvizszinekre nagy befolyással leend. Az ezirányu tanulmányok folyamatban vannak és csak jelezni óhajtom, hogy semmi esetre sem fogjuk oly tervezet kivitelét általános tiszaszabályozási szempontból előmozdítani, a mely a Tisza völgyének helyzetét súlyosbítani fogná. De midőn evvel álláspontunkat jeleztük, nem mehetünk odáig, hogy a Szamos mentén minden gazdasági telkesítést, haladást lehetetlenné akarjunk tenni, hanem minden lecsapolást, patakrendezést stb. ármentesítés nélkül elő kell segítenünk, mert ez az árvizmagasságra nincs érezhető befolyással és egyelőre meg is felel ama vidék gazdasági viszonyainak is. A Tisza mellékfolyói közül legérdekesebb a Bodrog és vizszerkezetei, de egyike is azoknak, a hol segítség és mesterséges beavatkozás az árvizlefolyási viszonyok javítására époly halaszthatatlan szükséges, mint a Tiszán magán. Bátran mellőzhetőnek vélem mindazon okokat, a melyek a Bodrog vizszerkezetében a mai súlyosabb helyzet előidézéséhez hozzájárultak és elég, lia mint tényt említem fel azt, hogy a Bodrognak vizlefolyási viszonyai az 1848. évi felvételek óta megromlottak, különösen Pataktól felfelé, a mely szakaszon a meder és kis viz emelkedett és meder keresztszelvényei csökkentek, mint az 1848., 1883. és 1889. évi felvételek adatai elég világosan mutatják. E mederemelkedés Pataknál kezdődik, Imreghnél éri el maximumát mintegy 80 centimétert és Garanynál végződik az Ondován. Ezen kedvezőtlen jelenség annál inkább figyelembe veendő, mert az emésztési szelvények csökkenésével a Bodrog vizszerkezetében végbement változások folytán a vizfelhalmozódás is növekedett és a Bodrog vízlevezető képessége iránti követelmények fokozódtak. Halaszthatlan szükséges, hogy ezen káros jelenség okai kiderittessenek, mert kérdés : vájjon az átvágások kiásatásával képesek leszünk-e az ottani bajokat orvosolni? de odáig is, mig ezen tanulmányok meglesznek, halaszthatlanul szükséges, hogy a Tisza átvágásaival egy időben annak elmaradt átvágásai legalább oly méretre ásassanak ki, mint 1885—1888-ban az átvágások egy része ki lett vájva, hogy a Bodrog vizlefolyási viszonyai a lehetőségig javuljanak, a folyónak Patak-Imreghi szakaszán és a Zétény körül mutatkozó helyi duzzadás némileg csökkentessék. Előterjesztésünkben ehhez képest a 2, 3, 7, 8 és 9 számú átvá-