Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 74 — érdekek kielégíttessenek. Nagyon fontos ez — lia már a detail-kérdésekbe belemegyünk — többek közt a szorulatok szempontjából is, mert világos, hogy az az álláspont, melyet az illető tervező mérnök elfoglalt, befolyásolja az ő ítéletét is és végre is neki kötelessége azon érdekeket védeni, a melyeknek szolgálatában ő áll. Már most a szorulatok okozta duzzadás természetesen két módon szüntethető meg. Egyik az, hogy a töltéseket fölemeljük, a másik az, hogy a medret jobban kiképezzük és a viz-szint sülyeszszük. A baj abban rejlik, hogy az egyiket a jelenleg fennálló szervezetnél fogva a társulatnak kell végezni, a másikat tisztán az államnak. Itt tehát megint két ellenkező álláspont van, mely ennek a kérdésnek elfogulatlan megbirálását lényegesen megneheziti. Ennek következtében én bátor vagyok Hieronymi t. tagtársunk indítványához még azt hozzá tenni, hogy az a bizottság, mely a Tisza völgyén végig menve, ott a meder tisztítására és rendezésére vonatkozó munkálatokat a helyszínén megállapítaná és melynek azután Károlyi gróf indítványához képest az is feladata volna, hogy az ottani nyilt árterek elgátolására nézve ugyancsak a helyszínén tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az a bizottság, melyet én ugy képzelek, hogy közös bizottsága legyen a helyi érdekeltségnek és az államnak, vegye fontolóra annak a bizonyos szorulatnak kérdését is, igyekezzék ott oly megoldást találni, mely e két ellenkező érdeket egymással megegyeztetni alkalmas. Pécli József oszt. tanácsos : Lipthay tanár ur ő nagysága azt mondta, hogy a víztömegeket 5°/

0-nyi pontossággal is alig lehet megállapítani, mert oly véletlen körülmények jönnek közbe, a melyek gátolják, hogy a legnagyobb szigor mellett is pontosabb eredményt érhessünk el. Felvételeink alakján kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mi a lehető legnagyobb pontosságot alkalmaztuk mindenütt. Az eredmény igaz, hogy nemcsak tőlünk, hanem rajtunk kivül álló körülményektől is függ ; de ezek az eredmények a legnagyobb pontossággal vannak megállapítva, azonban az 5°/

0 különbözet mégis beállhat. Hivatkozhatom arra a tényre, hogy a mi a sebességmérések mennyiségét illeti, 1888-ban 219 különböző vízállás volt, a mit tényleg megmértünk; de nem 219 helyen, hanem csak 16 helyen és ennek daczára vannak, oly helyeink, a hol még ma sem állapítottuk meg véglegesen a víztömegeket, pedig 25 — 30 mérésünk is van onnét. Az sem történik véletlenül, hogy ha egy bizonyos magasságnál a víz sebességét megmértük, nem ragaszkodunk mereven azon magasság eredményének számadataihoz. Mert egészen más az, ha egy bizonyos magasságú viztömeget áradó viznél mérünk és egészen más eredményt kapunk, ha ugyanazt apadó viznél mérjük meg, vagy ha épen állandó kulmináczióra esik a mérés. Egyenlő pontossággal és részletességgel veszszük fel az adatokat és lemegyünk egészen a fenékig, nem elégedvén meg a felszíni sebességgel, de ezeket is alkalmazzuk oly helyen, ahol nincs elég idő, és attól tartunk, hogy nagyon hamar fog a viz leszállni, ilyenkor tehát csak a felszín sebességet mérjük meg. Ebbe a 219 adatba nincsenek beszámítva tavalyi méréseink, a melyekkel együtt több mint 424 külömböző magasságú vízállás tömegét fogjuk ismerni. Kérdem ezek után, hogy melyikfolyónál rendelkeznek a víztömegeknek ily nagy számú felvételével mint mi? amelybe még az sincs bele számitva amit az idén mértünk: pedig még a jövő esztendőben is fogunk mérni, ugy, hogy körülbelül 600 különböző vízállás tényleges megmérésére alapithatjuk számításainkat. Az az eredmény is azonban, a melyet