Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

lenek. Tényleg a vízmérési adatok nem is végezhetők oly nagy számmal néhány esztendő alatt. Ahhoz legalább tiz esztendő kell, mig azokból pontos következtetéseket vonhatunk. Midőn tehát ismétlem, hogy az egész munkálat egységessége érdekében, ugyanazon egy czélnak komoly és következetes szemmeltartása érdekében óhajtom, hogy csak azon szakaszon, melyet a jelentés is olyannak mond, hogy ott mindent el kell követni a vizlefolyási-viszonyok javítására, t. i. a Tisza-Füred-Törökbecsei szakaszon, a nyilt árterek nyitva ne hagyassanak, ellenben a felső szakaszon valamint a mellékfolyókon, ahol megint érclekében van a főfolyónak, hogy a viz lehetőleg visszatartassék, ott absolute semmi kifogás nem tehető az ellen, hogy mig begátolva nincs, raktárul szolgáljon. Mailáth József gróf: T. műszaki tanács! Engedjék meg, hogy én is elmondjam nézeteimet. A hullámtér rendezését különösen a felső-tiszai szakaszon nem tartom nagyon szükségesnek azért, mert mint az előbb felolvasott levélből is hallottuk, az ott levő fáknak különösen az a rendeltetésük, hogy árviz idején a védekezést megkönnyítsék. Tudjuk tapasztalatból azt, hogy oly helyeken, a hol a töltést erdő, sürü bozót és bokor veszi körül, a töltés megvédése sokkal könnyebb ; mig oly helyeken, a hol a hely tisztább, ahol se füzest se egyéb fákat nem találunk, a védekezés rendkívül nehéz. Ennélfogva én különösen a felső szakaszon a hullámtér tisztítását nem tartom égető szükségnek, a milyennek az előterjesztésben fel van tüntetve, sőt ellenkezőleg károsnak. Még azon körülményt is fel kell említenem, hogy ha a felső szakaszon a hullámtereket nagyobb mértékben megtisztítanék áfáktól, cserjéktől stb., az iszaplesodrást nagy mértékben elősegitenők, mert a Tisza akkor az iszapot rohamosabban vinné le — minthogy épen Tokajtól kezdve rohamosabb a folyás — az alsó szakasz felé és ott kellemetlenségeket okozhatna. Ez okból sem tartom a felső szakaszon a fák kiirtását. szükségesnek. A másik, a mire röviden kitérni óhajtanék, a hullámtér kitisztításának költségi része. Az előterjesztésben nincs egészen világosan kimondva, hogy a költségeket ki viseli? Ha ezeket az érdekeltségre, ugy az egyesek, mint a társulatokra hárítjuk, szerény nézetem szerint ez túlhaladná az ő anyagi erejüket. Ha már a vizépitészeti hivatal ezzel a kérdéssel foglalkozik és ezt törvénybe akarja foglaltatni ; akkor hogyha már a hullámtér rendeztetik, nézetem szerint a költségek tetemes része az állam által viselendő. Kimeritőleg és igen szépen fejtette ki a nyilt árterek kérdését Klimm ur. A nyilt árterek elrekesztésére nyári töltések által én sem helyezek nagy súlyt. Ha azokat nagy mértékben ki lehetne építeni, betonirozni, meg lehetne ugyan akadályozni azt, hogy a nyáron is nagy erővel rombolható víz azokon keresztültörjön, mig máskülömben a víz azokat könnyen elmoshatja. De minthogy ily töltéseknek erős építése nem állana arányban az elérendő haszonnal, ennélfogva a nyilt árterek elrekesztését, illetőleg nyári töltések felállítását a magam részéről szükségesnek nem tartom. (Helyeslés). Hieronymi Károly : T. műszaki tanács ! A hullámterek rendezésének kérdésében, a felszólalások meglehetősen eltérők voltak. Maga a jelentés, mely előttünk fekszik és mely az egész discussiónak alapját kéjjezi, szintén nem foglal e tekintetben oly határozottan állást, mint némely más kérdésben, és én ezt természetesnek találom és több oknak