Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 48 — az alsó szakasznak előnyös hatását a felsőre kiterjeszteni már illusorius lenne. Tehát épen az, hogy ott meredekebb esés van, utal szerintem arra, hogy ott a vizszin esését enyhiteni kell s ezáltal a Dunától befolyásolt alsó szakasznak a felső szakaszra gyakorolt bizonyos vizszin duzzasztását enyhítve meg. De ha tovább megyünk s az előterjesztésben is hangsúlyozott elvet t. i. a hajózási szempontot is figyelembe vesszük, az szintén ugyanazon következtetésre juttat. A Tisza, azt mondhatom, rendkívül mély vizű folyó. Altalános vizmélysége a kimutatásban 18'8 méternek van felvéve. Ha tehát ott valami kisebb fenék-emelkedés van, mely a vizlevezetés szempontjából valószínűleg hátrányos, mint minden fenék-emelkedés, ez még nem fogja a hajózást befolyásolni akkor, mikor a mi jármüveink két méternyi mély vizet sem igényelnek. E szerint, ha kimondjuk azt, hogy a hajózás szempontjából indokolva van a medret rendezni, szerintem a Tiszánál annál nagyobb argumentum az, hogy azáltal lehet a vízlefolyást legjobban javítani. Eltekintve azon elméleti következtetésektől, melyek az előterjesztésben foglaltatnak és áttérve az előterjesztés praktikumára, bizonyos megnyugvást meritek abból ; mert ha összeállítom azokat a szabályozási munkálatokat, melyeket az előterjesztés különféle szakaszoknál javaslatba hoz, azt találom, hogy épen a Török-Becse alatti szakaszon van legtöbb olyan művelet javaslatba hozva, a mit az előterjesztés is a mederrendezés szempontjából, t. i. egységes meder előállítása szempontjából indokol s csak egynél van felemlítve, hogy az a hajózásra nézve előnyös. Az előterjesztés praktikuma tehát megnyugtat, hogy az ottani bajok csakugyan orvosoltatni fognak. Már most a következtetést tovább vive azon megjegyzésemet is előadom, hogy a Dunának azon szakasza, mely közvetlenül a torkolatnál van, szintén nem közönyös a Tiszára nézve. Ez különben, azt hiszem, önkényt is érthető ; mert ha a Dunán az iszapos viz, mely a Tiszából alá jön a Dunába, szabad lefolyást talál, akkor természetes, hogy az ottani előnyösebb vizszin mellett is lefolyásra fog jutni. Szerintem tehát a Duna vizlefolyási viszonyainak javítása szempontjából, ha majd az átmetszések végrehajtatnak és a Tiszába nagyobb, concentráltabb hordalék fog alákerülni, fontos lesz, hogy a Dunának az a szakasza, mely közvetlenül a Tiszánál van, szintén rendeztessék. Ezt az előterjesztés sem vonja kétségbe, csak az időpontot tartja korainak s ugy véli, hogy a Dunának ez a szakasza majd akkor lesz szabályozandó, ha az egész Dunaszabályozás során arra rá kerül a sor. Ez az időpont az, melyre még egy észrevételt kívánok tenni. Én t. i. óhajtandónak vélem, hogy a Dunának ezen szakasza a Duna többi szakaszainál előbb vétessék munkába. Hogy pedig erre súlyt helyezek, egyszerűen azon körülményben találja indokolását, hogy a Dunánál köztudomás szerint a hajózási szempont főfontosságu és ez a szempont az, melyből a munkák egymásutánja is megállapíttatik. Azt hiszem, tudjuk, hogy a Dunán eddig a legnagyobb hajózási akadályok a felső szakaszon már munkába vétettek, épen azon elméletnél fogva, melyet Kvassay ur ő nagysága előadott; az ottani hordaléknak egy része kétségtelenül az alsó Dunára fog átszállittatni és talán a mult télen Mohács körül fellépett bajok összefüggésben lehetnek a felső Dunaszabályozással és én legalább ugy érzem, hogy a felső Duna szabályozása után a középső Dunára fog kerülni a sor, mely aztán az ottani hordalékot szintén a mi