Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 44 — bizhatóbbat a hydraulikában nem ismerünk, czéltévesztett törekvés volna ott csinálni munkálatokat, a hol a vizmérczék s a vizek állása nekünk azt mutatja, hogy a legnagyobb vizek is alacsony vízállás mellett folynak le ; mig ellenben hibát követnénk el, ha nem ott dolgoznánk s nem irányitanók első sorban műveleteink czélját oda, hol a vizmércze állása előttünk az akadályokat jelzi. Ez az, a miben én a tétel rövid történetét s vázlatát kívántam adni. Nem tudom, szerencsés voltam-e magamat úgy megértetni, amint szándékom volt? (Helyeslés.) Bertalan Lajos műszaki tanácsos: A duzzadás mérvét legjobban igazolja a hosszszelvény. Itt van az alsó-szabolcsi társulat hosszszelvénye s itt a kenézi magaslatnál a duzzadás mindössze legfeljebb 20 cm. A társulat több szakaszában vannak helyek, a hol 40 — 50 cm. a duzzadás s azok miatt nem tétetett panasz. Tehát mi nem fektettünk ezen 20 cmes duzzadásra súlyt, midőn ugyanazon szakaszon sokkal nagyobb duzzadások is vannak s ezen 20 cmnyi duzzadás miatt nem javasolhatunk százezreket igénylő munkálatokat és nem is léptünk fel ez iránt propositióval. Benedek társulati főmérnök : Mélyen t. tanács ! Én nem hallottam ő méltóságától, hogy azt emiitette volna, hogy az ott levő töltések okozzák a duzzadást, hanem azt említette, hogy a kenézi magaslat okozza. Méltóztatik hivatkozni, a mi saját hosszelvényünkre.Egy átlagos hosszszelvény volt a ministerium elolt. Minden kilométernél az észlelt vízállás volt feljegyezve. Hiszen nem messze méltóztatik tőle járni, a kenézi magaslatnál mi 25 cm. észleltünk, méltóztatott 20-at említeni. Ez a javaslat a kenézi szorulat eltávolítását a még megejtendő észlelések és tanulmányozások alapjára kívánja fektetni. Hanem hát egy oly szorulatnál, hol semmiféle hullámtér nincsen, a hol a víztömeg egyetlen mederre van szorítva, ez a körülmény igen nagy veszélylyel jár, ha csak akkor teszszűk meg a tanulmányt, mikor a baj már bekövetkezett. Ezt ami társulatunk részéről nyugodtan nem várhatjuk be. Mindinkább tapasztaltuk, mikor nagy árviz volt, hogy a' hullámtér egy biztosító szelep az ellen, hogy a viz a területeken veszedelmesen fel ne duzzasztassék. Ott, a hol méltóztatott rámutatni, hogy szintén van duzzadás t. i. Keszinél, ott elejétől fogva mindig volt is. Ez a mi töltéseink hosszszelvényében is mindig látható volt. A duzzadás Keszinél ugy 1830-ban mint 1855-ben meg volt, de Kenéznél nem, itt csak 1888-ban támadt. Hát már most lehessen azt nekünk nyugodtan bevárnunk, hogy majd ezek a „tanulmányok" megmutatják? Az érdemleges tanulmányt tulajdonképen csak akkor tehetjük meg, ha az 1888-iki viz jön újra. Én nem vonom kétségbe azon számítás helyességét, a melyet a vízrajzi osztály végzett. Elhiszem, hogy azok az adatok, melyek kezénél voltak, mutatták azt a 6—7 cm. duzzadást a kenézi magaslatnál ; de hisz a vízrajzi osztály is kimondja, hogy azon adatok elégtelenek, azokat ki kell egészíteni, tehát bajosan mutatnak alapos eredményt. Tény az, hogy mi szemmel láthatólag nem 7, hanem 25 cint észleltünk akkor, midőn Dadánál körülbelül ezer köbméter volt a tulömlés. — Mi lett volna, ha az az ezer köbméter is oda jön ? A tölgyerdői töltést illetőleg a társulat igen is meghozta az áldozatot. A töltés belebbezése ide-oda 20,000 írtjába került a társulatnak. A társulat nein késett azt a fél munkát ezen az áron megvásárolni és kérte, hogy a duzzadásnak másik faktorát, t. i. a magaslatot az állam hordassa le. Erre az lett a válasz, hogy az egyik részt lehordatni na-