Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 42 — tói, hogy előterjesztésünkben mi ezen munkálatokra ki nem terjeszkedtünk, méltóztassék minket felmenteni ; mert ez egyáltalán nem oly kérdés, a melyet eddigelé bármely más ország meg tudott volna kielégítően oldani. Ennyit a mederrendezésre vonatkozólag általánosságban. Ugyanezzel a kérdéssel megfeleltem azon felszólalásokra is, melyek a Maros torkolatának megigazitására, illetőleg a Maros szabályozására vonatkoztak. Maiina és Biró t. tanácstag urak részéről proponáltatott, hogy bizonyos összeg vétessék fel a Maros szabályozására. Épen az imént vázoltam azon nehézségeket, melyek ilynemű szabályozásnál okvetlenül fel fognának merülni. Igen nagy gonddal, figyelemmel kell nekünk azt a tervezetet elkészíteni s ennek következtében kérem, méltóztassék nekünk erre időt s alkalmat nyújtani s előterjesztésünknek ezt a részét elfogadni. Mi a kérdést tanulmányozni fogjuk s annak idején a költségvetést s a tervezet be fogjuk nyújtani ; azonban ne méltóztassék kívánni azt, hogy e tekintetben akár kisebb, akár nagyobb összeg most felvétessék. A harmadik kérdés melyre reflektálni kivánok az, melyet Andrássy Aladár gr. ő méltósága felvetett, t. i. a Tisza torkolatának kérdése. Én igen örülök, hogy ő azt felvetefte ; iparkodni fogok arra vonatkozólag neki a felvilágosítást megadni s őt megnyugtatni. A mint előterjesztésünkben is foglaltatik s az előadó ur is előadta, mi e kérdéssel sokszorosan és behatóan foglalkoztunk. Természetesen mi előttünk, kik czeruzával számítunk s a viszonyokat technikailag mérlegeljük, ennek a kérdések megoldhatósága vagy meg nem oldhatósága sokkal világosabban all, mint az talán első pillanatra látszik ; mert kétségtelen és soha nem tagadtuk, a mint azt nem is lehet, hisz itt van a Duna null vizszinének hosszszelvénye, melyből első pillanatra meglehet győződni azon roppant nagy esésről, a mely a vaskaputól felfelé mutatkozik, hogy ha mi ezt a körülbelől 20 méternyi esést a Tisza torkolatáig technikailag fel tudnók hozni (elméletileg könnyű ez) és a Tiszán is folytatni tudpók : előttünk is tökéletesen világos, hogy a Tiszaszabályozás egy csanással meg volna oldva. Azonban az, mit a természet meg tud csinálni, arra az ember a legtöbb esetben igen gyenge. Itt nem ezrekről, hanem milliókról volna szó, ha itt biztos dolgot akarunk végezni. Hiszen magának egy 60 méternyi vályúnak kikotrása egy pár kilométernyi távolságban a Vaskapunál 7 millióba kerül. Mennyivel több kellene, ha nem a 20 méternyi e>ést, hanem ennél kisebbet és olyat, a mely arányban áll az elérendő czéllal a Dunán fel akarnánk vinni, hogy ezáltal a Tiszán egy-két méternyi eséstöbblet álljon be. Nemcsak a Dunának kis s közép vize számára kellene megfelelő medret készítenünk, hanem az árvizek számára is. A Duna kis vize talán ezer vagy kétezer köbméterre megy ; de nagy vize az alsó szakaszon a 10,000-et is meghaladja. Az Ündova-Tapoly egyesitett medrében pl. sokkal könnyebb oly vályút előállítani, mely annak legkisebb vizét magában foglalja s ezt egy-két méterrel sülyeszti. Ha azonban oly medret akarnánk előállítani, a mely magas töltések között árviz számára annak szinét egy-két méterre sülyeszsze, ez már óriási feladat lenne. Természetesen a Dunánál, mely kilométernyi szélességekre terjed s G —7 méter magasságot ér el azon vidéken, akkor az árviz szinét egy méterre sülyeszteni oly munkát jelentene, a melyet a világnak semminemű gazdag nemzete megfizetni képes nem volna. Azonban erre hála Istennek nincs is szükség; a Tiszaszabályozás sikere, haladása nem ettől függ; mert ha attól függne, soha czélt nem érhetnénk.