Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 39 — a vízlefolyás, a vízmagasság alakulni, ha mindezek a kontemplált rendezési munkálatok végre lesznek hajtva ? Én azt hiszem, a töltésszorulatok kér­désének tanulmányozása időt igényel, és ezen tanulmányozás eredménye későbbi tárgyalásoknak alapjátképezheti az esetleges rendezések alkalmával. Lossouczy Mihály : Az előttem szóló igen tisztelt felügyelő ur érin­tette a szorulatok kibővítésének munkálatait, és hogy ez valószínűleg el­marad, minthogy oly nagy tőkét igényelne, mely nem felelne meg annak az eredménynek, a mely általa elérhető. Erre nézve méltóztassanak meg­engedni, hogy mint laikus a dolognak nem műszaki, hanem csak gya­korlati oldaláról szólhassak a kérdéshez. A társulatok ott már hátrány­ban vannak a szorulatok által előidézett duzzasztás miatt; ha már most a kitisztítás és kiirtás részben szintén a társulatok terhére rovatik, ez által a második hátrány állana elő a társulatokra nézve. A harmadik szempont, mely szem elől nem tévesztendő, a védekezés szempontja. Eze­ken a területeken épen az árvizmedrekben levő fák és cserjék volnának kiirtandók. Ez a védekezésnél ujabb költséget fogna előidézni, mert a védtöltésekre nézve a legnagyobb védelmet nem az anyaggödrökben fel­nőtt füzesek nyújtják, hanem azok, melyek távolabb vannak s a Tisza partjára esnek. Részemről, mint Maiina ur az ő javaslatában nyilvánította, szintén igen kérném a határozati javaslatot ugy elfogadni, hogy ezen munká­latok nem a társulatok költségén, hanem mint a mederrendezéshez tarto­zók, egészen államköltségen eszközöltessenek. (Helyeslések a tiszai köz ponti bizottság tagjai részéről). Déliány Mihály oszt. tanácsos: T. tanács! Az én véleményem szerint a költségek tárgyalása nem ide tartozik, mert ide csak műszaki kérdések valók. Dessewffy Aurél gróf: Tisztelt műszaki tanács! Ezen dolgokat a műszaki tanács állapítja meg s igy mennek azok a ministertanács elé. Nem képzelem, hogy a képviselőház hajlandó volna azon előterjesztést, mely ilyen magas fórumtól jön ki, még a költségek felemelése tekinte­tében is, módosítani. Azért óhajtanám, hogy ezen kérdés, hogy t. i. a mederrendezésben particzipáljanak­e a társulatok? tüzetesen megbeszél­tessék, mert nem tudjuk, hogy az 1,400.000 frt, a mely itt kontemplálva van, hogyan fog felosztatni? A részletes költségvetést nem ismerjük. Elnök Fejér Miklós államtitkár: A mi a kérdésnek ezt az oldalát illeti, hogy ki által viseltessenek a terhek? őszintén megvallva, azt ma­gam sem tartom műszaki kérdésnek. A tanácsra nézve első sorban ter­mészetesen leginkább a műszaki rész megvitatása fontos. A hozzájárulás kérdése, ha itt érintve van is, ez iránt tessék teljesen megnyugodva lenni, ugy sem fog a képviselőház elé ugy jönni, hogy a műszaki tanács az arányt is megállapítaná. A teherviselési arány-kérdés lehet a társu­latok s az állani közt, valamint egyes községek és az állam közt elintézendő kérdés, de műszakilag csak az a kérdés bírálandó el, vájjon a műveletnek meg kell-e történni, vagy sem ? A mi az 1,400.000 frtot illeti, ha egy kissé részletesebben tetszik nézni a dolgot, méltóztatnak meggyőződni, hogy ezt a dolgot soha senki sem kontemplálta ugy, hogy azt a társulatok viseljék. Az előterjesztésben fel van említve, hogy a létesítendő munká­latok nem tisztán a társulatok, hanem az érdekeltek hozzájárulásával az állam által történnek ; de ez a dolog természetére, a műszaki részre nézve irreleváns, mert a teherviselési szempont administrativ ügy, mely más forum előtt kell hogy megbeszéltessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom