Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)
A) A Tiszaszabályozás folytatása
- 23 — lalásra reflektálni. A szederkényi átmetszésnél csakugyan bajok vannak. Ennek következtében már az idei munkaprogrammban ezen átmetszésnél, — eltekintve az általánosan megállapított programmtól, mely szerint az alsó átmetszésekre fektetendő a fősuly — kivételesen, mint a hogy az már ki volt mondva az 1880-iki ministeri előterjesztésben, hogy a programmtól eltérőleg, olyan átmetszéseknél, melyek elfajulnak, — kivételes munka fog eszközöltetni. — A szederkényi átmetszésnél ugyanezen szempontból már az idei dotatió terhére egy munkálatot proponáltunk és pedig első sorban az átmetszésnek bizonyos méretű bővítését, azután pedig a megfelelő kotrását. A t. tanács Benedek t. tagtárs urnák imént hallott felszólalását kedvezően elintézettnek tekintheti, a mennyiben az, a mit ő kiván, még ez idén meg fog legalább részben történni. Arra, a mit Maiina t. tagtárs felhozott, hogy t. i. megtakarítások volnának elérhetők egyrészt az által, hogy az átmetszések házilag foganatosíttatnának és a szárazföldi kiemelésnél megtakarításokat csinálhatnánk : megjegyzem, hogy mi e szempontokat igenis tekintetbe vettük; ha mindezek daczára ugy praelimináltuk a költségeket, mintha a munka vállalatilag végeztetnék, annak az állami munkálatoknál mindnyájunk előtt ismeretes okai vannak. Ezeket ugy kell előirányozni, hogy esetleg vállalkozók által is teljesíthetők legyenek. Azonban reméljük, hogy a ministerium, miután már eddigelé is igen nagy eredményeket ért el ezen munkálatok házilagos kezelésével, a többi munkálatokat is házilag fogja végezni és módunkban lesz az így elért megtakarításokkal az átmetszések gyorsabb és nagyobb bővítését eszközölni. Ez a momentum tehát a költségvetésnek csak javára fog válni, a mennyiben a praeliminált költségeknél előreláthatólag nevezetes megtakarítások lesznek elérhetők. És miután ez az egész összeg ezen munkálatokra fog megadatni, a megtakarításokat egyes elmaradt átmetszések fejlesztésére fordíthatjuk és lia egyesek gyorsabban kifejlődnek az első munkára, az ott elérendő megtakarításokat ismét oly átmetszés fejlesztésére fordíthatjuk, a melynél erre szükség van. Szóval, a mint erre Hieronymi ő méltósága is reflektált, mi nem ugy értjük és értettük a dolgot, hogy az első alkalommal az átmetszések mindegyikében 75°/ 0, a felsőkben pedig 5()'/ 0-aa szelvénynek fog kiemeltetni, hanem ez csak egy számítási alap volt, hogy bizonyos költségeket megállapíthassunk. Miután nem mondhatjuk meg összegezve végeredményben, hogy micsoda munkát kell belefektetnünk, hogy 10—15 esztendő múlva az átvágások anyamederré váljanak : tehát fel kellett vennünk egy bizonyos átlagot a gyakorlat nyújtotta adatok alapján és ez az volt, hogy az alsó átmetszések 75, a felsők pedig 50°/ 0-ára képeztetnek ki azon szelvénynek, melylyel a Tisza e szakaszon bír. A mennyiben egyes átvágásnál a felső szakaszon, a hol csak 50%-ot szándékozunk végezni, bizonyos megtakarítások fognak eléretni, ezeket azon átmetszések fejlesztésére fordítjuk, melyek 75°/ 0 mellett sem fognak megindulni, mert körülbelül látjuk az eddigiek szerint is, hogy lesznek ott bizonyos átmetszések, melyeket egész hosszaságukban ki kell bővíteni és lesznek mások, melyek maguktól inkább fejlődnek. Hogy a költségekben megtakarítás érhető el. lia a nagy átmetszések nem a práliminált mélységre, hanem kisebbre fognak kiemeltetni, azt Maiina t. tagtárs ur hangsúlyozta és ebben vele tökéletesen egyetértek, a mennyiben mi sem ugy gondoljuk, hogy 5— G métert mindenesetre