Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

— 19 — a 94. és 95. számuakat, melyek megütik az ezret. Azután a 97. számú átmetszés 732 m.-rel, a 98 szánni átmetszés 1028 m.-rel, tehát megint a 94 és 95. számúakhoz közel jönnek. A 99 számú átmetszés 958 m.-re, a 100, 841 és a 101. 1039 m. területtel. Azt hiszem, a ki ezeketa számokat igy csoportosítva összeállítja, az előtt a közvetlen teendő és a munkák sorrendje önmagától tökéletesen adva van és ez az, a miben felfogásom némileg eltér attól, a mi a fejezetben le van téve. — Azt hiszem az adott viszonyok közt nekünk első dolgunk, a 92, 93, 96 és 97. számú átmetszéseket, tehát azt a négy átmetszést, a mely közbe van ékelve olyan átmetszések közé, melyeknek már 1000 négyszögméternyi területük van, kibővíteni, mert a 90. számúnak a területe 1055, a 94. sz. 1023 és a 98. sz. 1028; ezek tehát körülbelül egyméretüek. Közbül esik a 92, 93, 96 és 97. sz. vagyis 4 átmetszés. Felfogásom tehát a dologról az, hogy az első teendő az, miszerint mindenekelőtt a 92, 93, 96 és 97. sz. átmetszés keresztmetszete nagyobbitassék meg azon területre, melylyel a többiek birnak. Bátor leszek megmondani, hogy miért? Én t. i. azt hiszem, hogy mivel egyfelől a munkálatokra szükséges költségeket kímélni semmi esetre sem kell. de óvakodni kell ilyen feladatnál, mely tömeges pénzbe kerül, minden munkától, a mely nem elkerülhetlenül szükséges: én a közbeeső átmetszéseknek nagyobb területre kibővítését, mint az, melylyel a többiek birnak, nem tartanám időszerűnek. De mégis azt tartanám megoldandó feladatnak, hogy mivel 4 átmetszés van, a melyek mindegyikének területe ezer négyszögméter, a közbül eső keresztmetszet is hosszabbittassék meg először ezer négyszögméterre, és akkor figyeljük meg a folyó természetének, hatásának működését, mert akkor helyeztük a folyót normális állapotba. (Helyeslés.) Nem mondom, hugy ez a végleges állapot, hogy azután nem kell ezen átmetszésekkel többé semmit sem csinálni ; mert ez az ezer négyszögméter terület aligha azon terület, melylyel egy szabványos tisza-átmetszési területnek bírnia kell. Ha tehát én azt mondom, hogy normális állapotba helyeztük a területet, nem mondom, hogy szabályos állapotba helyeztük, hanem abba az állapotba, hogy a folyó képes a meder minden pontját egyformán bővíteni és az erő, melyet a folyónak az által adunk, hogyha a 93. számú átmetszést 1000 négyszögméter területre kibővítjük, nem fog elveszni, ha a 93 és 94. számú átmetszésnél szorulat van, melyet újra egy bővület követ, a melyre megint szorulat következik. Hanem akkor egy hosszú vonalon 150—200 kilóm, hosszúságban előállítottunk 1000 négyszögméteres szelvényt, melyen a Tisza folyó olyan állapotban lesz, hogy a sok nyert eleven erőt többé el nem veszti. Ha ezen elvekkel, melyeket én a kézen fekvő adatokból redukálok, összevetem az 57. lapon levő táblázat adatait, azt találom, hogy itt a ministerium először a vedresházi átmetszést szándékozik 1580 méter területre kibővíteni. Azután a 93. számút 1860, a 96. számú borjasit 2000-re, ellenben a 92 számú átvágást, a mely csak mintegy 826 méter, abban nem találom. Maradna tehát a 92. számúnál még mindig egy szorulat. Nézetem szerint tehát — anélkül, hogy ezt a táblázatot mint általános irányadót halomra dönteni akarnám, mert ismétlem hogy azt mint nagyban általánosan tájékoztatót mégis elfogadom — hogy a ministerium legelőször is a 92-93-96-97 számú átvágást bővítse ki mesterségesen 1000 négyszögméterre ; akkor egy hosszú szakaszon mindenütt egyenletes keresztmetszetű szelvénynyel fog a folyó birni és várjuk meg azután ennek a hatását. 2*