Vízügyi Közlemények, 1891 (4. füzet)

A) A Tiszaszabályozás folytatása

Biró Elek társulati főmérnök : T. tanács ! Én a Szamos melletti társulati töltésekre hivatkoztam. Ez csakugyan helytelen volt, mert azok érdekeltségi töltések. De hisz ez a lényegre mindegy. Ezek tényleg fennállanak. Nem is szólok én az ellen, hogy fenn ne tartassanak, csak azt óhajtom, hogy kiválóan fontos ok nélkül ne emeltessenek és ne erősittessenek. Engem a ma nyert felvilágositás a patakokra nézve nem győzött meg egészen. Lehetséges, hogy eddig nem volt sok szabályozás ; de ha az elv az, a mi itt az előterjesztésben le van téve, akkor annak semmi sem áll útjában, hogy a patakszabályozások bizonyos forcirozással ne haladjanak előre. Hogy azok a patakok veszélyt ne hoznának az alsó részekre, azt én nem ismerem el. Mert van ott egy patak, melyre maga a kulturmérnökség mondta ki, hogy 300 köbmétert hoz másodperczenként ; már pedig azt nem lehet belátni, hogy ez elő ne idézzen valami változást. Mikor én azt kérem, hogy a patakok szabályozása lehetőleg korlátoztassék, egyúttal kifejezem a czélt is, hogy miért? t. i. hogy azon viz, mely ama területen el van tározva, az illető birtokok gazdasági értékének romlása nélkül bizonyos ideig ott megmaradjon, hogy az a vízmennyiség tároztassék és az alatta levő völgybe ne jusson be. Tehát ne minden áron és ne hirtelen történjék a szabályozás, hogy a vizek ne rögtön az alászállt folyóvizek nyomában vezettessenek le, hanem 8 —10—14 napig visszatartassanak, hogy igy a párolgás és beszivódás által a vizek egy része raktároztatván, idő engedtessék arra, hogy az élő folyó hulláma levonuljon. Meczner Gyula : T. tanács ! Érdekes ezen kérdés szellőztetése különösen a felső-tiszai érdekeltségre nézve s különösen a tekintetben, a mi az előterjesztés 22-ik lapján is érintve van, hogy t. i. a felső szakaszon a védtöltések emelése várható. Ez az érdekeltségben nagy aggodalmakat gerjeszt, mert, a mint tudva van, a töltéseket már a legmagasabb árvizszinhez képest egy méterrel emeltük. Óhajtanám tehát tudni, hogy mit ért a vizépitészeti osztály ez alatt? Kvassay Jenő miniszt. oszt. tanácsos, másod alelnök : T. Tanács ! Röviden hozzászólni kivánok a felvetett kérdéshez, nevezetesen a Szamos mellékpatakjainak kérdéséhez. A mi különösen az érintett Krasznát illeti, méltóztassék megengedni, hogy ennek patakvizei, a mint lejönnek a völgyből, nem a mederben jönnek le, hanem a völgynek egész szélességében, a völgynek két oldala tartja azt, mikor kiöntések vannak és a viz — ismétlem — a völgy egész szélességében jön és a különböző ereken fut le, ugy hogy akár van ott a mederben valami kis korrekczió, akár nincsen, az a vízmennyiség azon idő alatt, mely annak az esésnek megfelel, mely a völgyet általánosságban jellemzi, mindenkép leérkezik abba a laposba, melyet a Szamos vizszine dominál. Az tehát, hogy ott a Szamos mellékpatakjainál ily munkálatok által mi azt eszközöljük, hogy azon vizek, melyek minden körülmények közt kiömlenek, a völgyben bizonyos pontokon kanalizáczió által vagy csekélyebb átvágások által levezethetők legyenek, magában véve még a Tisza árvizszinének emelésére jelentékeny befolyással nem lehet ; mert ezek a vizek, mielőtt beérkeznének a Szamosba, még elterülnek a Szamos árterén, belé jönnek az Ecsedi-lápba és másrészt a gyűjtő névvel illetett lankásba, a mely a Szamos és a Tiszazug közt 40—50 ezer hold terület. Ezek tehát nem érkeznek direkt sem a Szamosba sem a Tiszába, hanem azon két nagy medenczében raktározódnak, melynek fentartására mi első sorban súlyt helyezünk.