Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XI. Hullámtér rendezése

terület is legtöbbnyire kisebb lett. E jelenség némi részben az ottani túl­széles hullámterekkel látszik összefüggésben állani.« »Tisza-Sas és Mindszent között a fenti értelemben szintén visszaesés mutatkozik az anyameder fejlődésében, mely Csongrádig a tülszéles hullám­térrel, Csongrádon alul pedig a Kőrösök beömlésével látszik összefüggés­ben állni.« Ezen adatokból kitűnik a nyilt árterek valószinű behatása a meder viszonyaira ; mederrendezési szempontból tehát a nyilt árterek kirekesztése mutatkoznék szükségesnek, legalább oly mértékben, hogy a közép magas áradások még a mederben együtt tartassanak és mederképző hatásuk lehe­tőleg érvényesülhessen. Az árhullám természetes fogyása tekintetéből ellenben elkerülhetetlenül szükséges a nyilt árterek további fentartása. E kettős czélnak egyszerre megfelelhetünk a már más helyütt felemiitett nyári töltésekkel, a melyek a mellett, hogy a közép magasságú árhullámoknak mederképző erejét fentart­ják, a nyilt árterületeket csak oly mérvben védik, hogy magasabb árhullám azokat áthághatja és igy hatásuk az árhullám magasságára, maximális emész­tésére és hátramaradására érintetlenül marad. A nyári gátak hatása ezen kettős szempontból beható tanulmány tár­gyává fog tétetni, a mi szükséges is, mert a nyári gátak létesitése a tiszai viszonyok között gazdasági szempontból nehezebben megoldható kérdés, mint pl. a Rajnánál akár a Dunánál is, hol a téli (tavaszi) nagy vizet egy közép nyári árviz követi, mig a Tiszának alsó szakaszán a maximális áradások rendesen az év oly részéig nyúlnak ki, a melyen ha leeresztetik is a viz, a nyári gáttal esetleg védett területnek semmivel sem lehet több hasznát venni, mintha a terület egyáltalában védve nem lenne, sőt a mennyiben a viz levezetése lassabban tör­ténnék, nagy árvizes években a nyilt árterületekkel szemben még hátrány­ban volnának, a mit a közép árvizek éveiben mutatkozó haszonból kellene pótolniok. Miután gazdasági szempontból a nyári gátak hatása nagyon függ azon magasságú viztől, a mely ellen általános szabályozási szempontból a terület megvédhető lenne, már előre is jeleznünk kell, hogy a mennyiben a további ez irányú tanulmányok mederrendezési szempontból a nyári gátak felépitését a nyilt hullámterek azon részein szükségessé tennék, a hol a vizrajzi osztály adatai szerint azok káros hatása a mederképzésre ki­mutatható, azok felépítéséhez esetleg az államnak is hozzá kellene járulnia. Hogy mily arányban és módon lesz a földbirtokos és állam hozzájárulása biztosítandó, azt csak az ez irányú részletes tanulmányok fogják esetről­esetre megmutathatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom