Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XI. Hullámtér rendezése

_ _S8 és a hullámtéri művelés rendezését közérdekű munkának tekintjük, mely egyaránt van a társulatoknak és általános szabályozási szempontból az államnak is érdekében. Ezen felfogásból kiindulva, a hullámtér rendezésének költségeihez az államkincstár hozzájárulása czímén bizonyos összeget kell előirányozni, annál inkább, mert nincs kizárva a lehetősége annak, hogy ellenkező álláspont fentartása daczára az illetékes hatóság az állam érdekeltségét a többször idézett rendeletben reá ruházott jogkörnél fogva megállapíthatja, miért is annak fedezetéről gondoskodni kell, Az e czímen szükséges összeg a mederrendezési költségvetés előre nem látott téielére felvett összegben fogja fedezetét találni. A faültetvényeken kívül, mint hullámtéri akadályok különös figyelmet érdemelnek az ármederben fennálló út- és kereszttöltések. A már többször idézett 1880. évi ministeri előterjesztésben felsorolt kereszttöltések között a kecskemét-ughi révnél fennállott kereszttöltés a szabadon tartandó hullámtér szélességében a terepszín feletti 50 cm. magasságban le van hordva, míg a többi része eddigi magasságában meghagyatott. A kereszttöltés eredetileg 220 méterre szorította össze a Tisza árme

drét és felszíne e mellett a legnagyobb viz színe fölé emelkedett. A keresztgát mai magassága leásott részén a Tiszapart magasságának felel meg körülbelül és igy lefolyási akadályt már továbbra nem képez. Megjegyzendő e helyütt, hogy az úttöltés leásatása tárgyában létrejött egyezségben egyúttal az ottani hullámtér rendezése is biztosítva lett és a keresztgát leásatásávai egyidőben a szabad hullámtér határvonaláig a fűz és bozót is ki lett irtva és e terület állandó legeltetése biztosítva. A már többször emiitett ministeri előterjesztésben felsorolt kereszttöltések között a tiszai ügyek mai állapotánál, mint ilyenek, legfölebb a böldi révnél és a mindszenti és esetleg a titeli révnél fennálló úttöltések jöhetnének még tekintetbe, a mennyiben a taskonyi révnél fennálló révlejáró úttöltéseinek felszine az ottani Tiszapart magasságával egyezik és igy a hullámtéren mozgó viz mennyiségéhez képest viz lefolyási akadályai nem tekinthető. A Szolnoki vasúti és közúti hidaknak nyílásait ma változtatni nincs módunkban, de nincs is reá szükségünk, mert e kereszttöltések a 380, illetve, s a 370 m. széles átfolyású nyílással adatainkból kimutatható vízlefolyás akadályt, ma nem képeznek. De mindenesetre súlyt kell fektetni arra, hogy addig is, míg a szolnoki közúti híd tiszai nyílása alkalmilag kibovithető leend, a szandai úttöltésben fennálló 5 ártéri hid nyílása fentartassék, a melyek beszámításával tesz ki csak a szolnoki közúti hid nyílása 370 métert. A böldi révhez vezető kereszttöltés kérdése kapcsolatban levén a vármegye által tervezett állandó híd felépítésével, avval egyidejűleg fog — a már foganatban lett tanulmányok eredményéhez képest — annak idején megoldatni. Hasonlólag tanulmányozás alatt áll a titeli úttöltés kérdése is.