Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

X. A mederrendezési tervek ismertetése

hordalékot medrében tovább hajtani és káros lerakodás nélkül tova vinni képes. Mig ellenben azon gyakrabban előforduló esetekben, a midőn a Maros nagy vize a Tisza kisebb vizével találkozik, vagyis midőn a Maros sebessége a Tiszáét meghaladja, a Marostól hajtott hordalék durvább része a Tiszába érkezve lerakodik. Ezen lerakodások ott, hol a Tiszának medre, szélessége és mélysége szabályos és e mellett a hullámtér a 4 — 500 métert meg nem haladja, rendszerint nem birnak nagyobb jelentőséggel, egyrészt mert a porondolás a nagyobb medermélységekben nem terjed fel oly magasra, hogy hajózási akadályul szolgálna, másrészt pedig mivel a folyó nagyobb áradásai idejében fokozatosan elhárítja útjából e könnyen mozdítható akadályt, mig a meder eredeti állapota és a szelvény eredeti vizemésztési képessége ismét előáll. Igazolja ezt a szegedi két hid közti Tisza mederállapota, a hol sem maradandó fenékemelkedés nem konstatálható, sem pedig hajózási akadály nem fordul elő. Ennek éppen ellenkezőjét tapasztaljuk a közúti hid felett mintegy 500 méterre kezdődő folyószakaszon, a hol a meder szerfelett elszélesedett és 0 vizszinében legnagyobb szélességében 320 métert is elér és a 0 viz alatti szelvénye sekély. Itt a Maros hordaléka azonnal lerakodik, zátonyokat képez és e szakaszt annyira feltölti, hogy kisebb vizállás idején mint ez 1887 —1890. években gyakran fordult elő, a hajózás e szakaszon teljesen szünetelni kényszerült. E mellett kedvezőtlen Tisza vízállások éveiben, azaz midőn a Maros nagy vize több izben találkozik a Tisza kis vizével és oly Tisza árvize nem következik reá azon évben, a mely képes legyen a lerakott iszapot a kedvezőtlen lefolyási szelvény mellett mind elsodorni, a zátonyképződés a fenék állandó emelésére vezet, a mint azt a vizrajzi adatok is igazolják. A szegedi rakpartfalra ebből háramló veszedelem elhárítására hozta javaslatba a szegedi rakpart-süppedés okainak kiderítése és helyreállítása iránti javaslattételre 1889. évben kiküldött vegyes bizottság azon kőhányást, a mely részben már foganasitva lett és a melynek hatása már is mutatkozik abban, hogy a folyó sodra a rakpart mellől el lesz terelve. A Szeged és a Maros torok körül mutatkozó eme felsorolt baj orvoslására : a) a Maros torok alatti elszélesedett medret össze kell szorítani; h) a Maros torkánál a betorkolás biztosítására és a Maros vizének terelésére egy vezérművet kell építeni. c) a szegedi rakpartot kőhányással kell biztosítani ; d) a szegedi vasúti hid alatt a szegedi Boszorkánysziget mentén a 0 viz feletti 2 méterig a meder összeszoritását folytatni kell, hogy a hordalék tovamozgatása biztosítva legyen; végre e) magán a Maros folyónak lehetőleg olyan rendezésére kell törekedni, hogy hordaléka vagy legalább annak durvább része csökkenjen.