Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

VIII. Átvágások

39 A tervezett átvágások azon reményben, hogy a folyó azokat önműködőlég ki fogja képezni, eleinte a Tiszameder szelvényéhez viszonyitva elenyésző csekély mérettel ásattak ki. Az egyes átvágások kiásatása méreteinek felsorolásától itt bátran eltekinthetni vélünk azon okból, mert ezen adatok a Tiszaszabályozásról 1880. évben tett ministeri előterjesztésben, valamint a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek a törvényhozáshoz bemutatott 1887 — 1888. évi jelentéseiben benfoglaltatnak ; e helyütt érdekességüknél fogva csak annyit kivánunk felemliteni, hogy azok vizszin felett 3-4s métertől 1 '58 méterig váltakozó mélységgel és 7'5o métertől 15'7 méterig változó fenékszélességgel lettek kiásva. Ezen méretek mellett különösen a Tisza felső szakaszán számos átvágás anyamederré képződött ki, mig az alsók képződésükben igen lassan vagy egyáltalán nem haladtak előre. Az átvágások fejlődését az 1880. évi ministeri előterjesztésből átvett táblázatos kimutatás mutatja : Az egyes szakaszok A kiképződött átvágások A képződő félben levő átvágások A nem képződő átvágások <B N а» о által elért rövidítés <Я SJ 0) о Ж N ф о ci a megnevezése ci a S3 02 c3 hossza sszának az öse; vágások hosszal ért arányszáma hossza 1 1 < O) -03 h N я œ to " " 2 S й Я d ,. 03 чл СЗ i—

I •S "3,9 g N — M W 3) -P N^ sszának az ízes rövidítés >sszáboz mért ányszáma св a S3 от -О cő и еЗ N ОТ •л Л 3szának az ôss ;vágások liosszál :ért arányszáma darabszáma cö SÍ № от О m Л да сЗ •о g а » -СЗ N 2 й £ _ M с ce ® ÍH д-cs сз »•Sf-g N ся cá T3 km. 5.-5 a л km. 2 M xi ce Л -О km. Ô.-S S darabszáma km. 2-Й а я I. T.-Ujlaktól V.Naményig . . . 8 4*213 0*404 22-325 0-256 0-682 3 3-041 0*290 3 3-215 0*306 II. V.-Naménytól Csapig .... 8 4*119 0-472 24-307 О'зос 0*784 2 1.286 0*148 4 3*309 0-380 III. Csaptól Tokajig . 24 15-394 0*654 63-135 0-37« 0*732 7 6-888 0*290 2 1*321 0*056 IV. Tokajtól Szolnokig 14 21*696 0.482 90-015 0-236 0-495 3 4-937 0*110 11 18*336 0*408 V. Szolnoktól Csongrádig . . 2 2-133 0-325 31-179 0*231 0-673 1 1-870 0*285 1 2-553 0*390 VI. Csongrádtól 1 1-415 0-127 6 9-731 0-873 VII. Szegedtől a Dunáig . . . 2 2-048 0'072 8-014 0-031 0-ш 6 15*062 0*530 3 11-288 0*398 Összesen . . 58 49*633 0-371 238-975 0-197 0-495 24 34-419 0 257 29 49-756 0-372 Ezen kimutatásból elég szembeötlően látni, hogy mig a folyó felsőbb szakaszán az átvágások legnagyobb része önműködőlég anyamederré fejlődött vagy fejlődésben volt, addig a folyónak alsó szakaszán az átvágások fejlődésükben elmaradtak. Az 1876-ik évi árvizet követő időben a tiszai központi bizottság és a közvélemény mind hangosabban nyilvánult követelésének behatása alatt, a Tiszaszabályozás technikai kérdései a kormány