Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

VI. Kereszttöltések

35 töltése, mely a fekete- és liosszúfoki, illetve a sebes-körösi társulatok között képez lokalizáló vonalat, továbbá a Gsohoséri és Jegricska nyilt csatornák. Ily módon van tervezve a Kék-Kálló csatorna, melynek kíépitését a berettyó körösi társulat már elhatározta ; a clongéri nyilt csatorna, mely a csongrád-sövényházi társulat árterébe a duna-tiszai magas vizválasztóról számos természetes és nagy esésű éren (Csukás, Vidre, Gátér és Dongér) lehúzódó vizeket lesz hivatva a Tiszába elvezetni. Ilyen végül a feketekörös társulat részére tervezett felfogó csatorna, mely a Sebes-Köröstől a Fekete-Kőrösig húzódva, a felülről természetes ereken, laposokon lefutó és nagy árvizek alkalmával kiömlő vizeket ismét felfogná és visszavezetné. Lokalizáló töltésül szolgált pl. a kis-tiszai zsilipszakadás alkalmával az alföldi vasút töltésvonala; ugyancsak lokalizáló vonalul szolgált 1888-ban a magyar államvasutak szajol-püspökladányi vonala a Tisza-Beőnél átömlött vizekre nézve; a szajol mezőtúri vonal a közép-tiszai és körös-berettyói társulat mezőtúr-mesterszállási öbölzete között. Külön e czélra épült az 1888. évi ár viz alkalmával egy töltés a gyomai határban a Hármas-Kőrös balpartján és Kőrös-Tarcsától Berényig.