Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

III. Töltések

27 fel lett mentve, hogy töltéseit az idézett méret szerint épitse ki. A társulat töltéseit, a melyek az 1888. évi nagy viz szine felett СИ — 0-9 m. biztosságot nyújtanak, jó karban tartja, de azok felépitése és erösitése iránt komolyan csak akkor gondolhat, ha függő pénzügyeit a maximális megterhelés és az adóvisszatérités rendezésével a kedvező kibontakozás felé terelni képes. c) Végül a felső-torontáli társ a lat töltései felmagasitását a ministeri rendelkezés szerint megindította ugyan, de még nem fejezte be. Összehasonlítva a tiszamenti társulatok töltéseinek adandó méreteket egymással, a következők ötlenek szemünkbe. A töltések koronájának magassága Szolnok felett az 1888. évi legnagyobb vizszin felett csak l*o méterre, mig Szolnok alatt az 1881. évi nagy víz felelt, mely e szakaszon az 188S. évi vizszinnel tudvalevőleg közel egyezeti, mindenütt 1 \50 méterre lett megállapítva, holott hogy ha azt akarjuk, hogy a Tis'.a mentén a töltések annak egész hosszán egyenlő absolut biztonságot nyújtsanak, az alsó Tiszának javuló mederviszonyai mellett inkább annak felső szakaszán kell a töltéseknek nagyobb magasságot adni, mert itt a hegyek közvetlen lábánál inkább kell még tartani, hogy az árviz valamely oknál fogva hirtelen emelkedik, mint a Tiszának alsóbb szakaszán, a hová a felső szakaszon esetleg felszökő árhullám már magasságában csökkentve ér le. A második szembeötlő dolog, hogy az alsó-szabolcsi társulatnak Tiszatöltései a tisza-dobi magaslat felett csak a ténylegesen fellépett 1888. évi vizszin felett l*o méter magasságra vannak megállapítva és kiépítve, ellenben figyelmen kivül lett hagyva azon vizszinemelkedés, mely előállott volna azon esetben, ha a dadai magaslaton a. nagy víz egy része oldalt el nem (olyik a hortobágyi síkság felé. Ugyanis a vízrajzi osztály oknyomozó tanulmányának adatai szerint a vizszinemelkedés a tokaji mérczén 15 centiméter, a kenézi mérczén 35 centiméter, mig a kettő közt fekvő Kenéznél az úgynevezett tölgyerdei töltésnél a vizszinemelkedés és helyi duzzadás mérve együtt 55 centiméter lett volna, ha a túlömlés be nem következik; utóbbi 55 centiméterből mintegy 20 centiméter esik a tölgyerdei töltés és a kenézi átvágásban levő szorulat okozta helyi duzzadásra, mig a többi a dadai átömlés által okozott vizszinsülyedés mérvét adja meg; — ezek szerint tehát az alsó-szabolcsi társulat mindkét parti töltései a tiszai 1 öltésekre megállapított l-o méteres biztosságtól Tokajtól kezdve tetemesen elmaradnak és biztosságuk helyenkint az 1888. évi vizszinhez viszonyítva csak 45 —50 centiméter a tölgyerdei belebbezés megtörténte vagy elmaradása szerint. ^ A töltések magasságában mutatkozó, ezen ellentéteket fel kellett említenünk, mert el kell készülve reá lennünk és meg kell a gondolattal barátkoznunk, hogy töltéseink a Szolnok feletti, de különösen a Tisza-Füred és vásárosnaményi szakaszon még mindig nem érték el magasításuk határát, melyet 4*