Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

III. Töltések

21 »ott, a hol a töltéstáv hosszabb vonalon 750 — 760 méter, az árviz lefolyása egészen rendszeres, a folyó medre tisztán marad, az ártér feliszapolódása nagyon mérsékelt és a töltések nem szenvednek sokat a hullámcsapásoktól«. Mig »Szegedtől M.-Kanizsáig, tekintettel a jelentékeny és rohamos Marosbetorkolásra, a töltésköz szélességét 800 méterre kellene emelni«. M.-Kanizsán alól, bár a töltések távola csak 380 méter, ezen méretet a fenforgó helyi körülményeknél fogva fentartandónak tartja, »mert mindenesetre sokkal olcsóbba fog kerülni a töltéseket a mostani vonalukban ugy felemelni és megerősiteni, hogy a töltésköz csekélysége folytán létrejött duzzasztott viz ellen is kellő biztonságot nyújtsanak. És ezen szűkebb töltésközt annyival nyugodtabban meg lehet hagyni, mivel daczára annak, hogy Kanizsától lefelé az ármeder szélessége csak felényi, mint a feljebb esőszakaszokon, az árvizek szine még sem emelkedik magasabbra a legalacsonyabb vizszin felett Kanizsán alól sem. mint Tokaj és Szeged közt bárhol«. Ezek azok, a miket a Tisza töltéseinek felépítésénél irányt adó vélemenyek a töltéseknek adandó méretekre és egymástól való távolságára nézve mondottak s melyeket szükségesnek láttunk a töltésekkel kapcsolatos kérdéssel szemben elfoglalandó véleményünk megvilágítására és teljes egységének biztosítására e helyütt ismételve felemlíteni. A tiszai töltéseknek adandó méretek az 1880. évi ministeri előterjesztés alapján a tiszai társulatokra egységesen megállapítva nem lettek ; csak az 1888. évi nagy viz után, a mikor a Tisza vize minden megelőzött árviz szinét meghaladta különösen a felső szakaszon, daczára annak, hogy a Tiszának vízlevezető képessége az előző évekhez képest tetemesen megjavult. Az 1888. évi nagy viz után a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister a tiszai társulatok töltéseinek méreteit a társulatok meghallgatásával a következőképen állapította meg : 1. A bereg megyei ár mentesítő és belviz levezető társul at : a Tiszánál a 0 — 33 km. közti felső szakaszon az eddig ismert legmagasabb nagy vizszin felett a töltések magassága 1 méter, koronaszélessége 3 méter legyen; ezen ponttól egészen Csapig 4'o m. széles koronával; víz felől 1 : 3-hoz, száraz felől pedig 1 : 2-höz való lejtővel s a legmagasabb vizszin alá l*o méterig felérő 3o m. széles padkákkal. A Latorcza-töltések a legnagyobb várható vizszin fölött l-o méter magassággal, 3 о méter koronaszélességgel, 0 2 méter domborítással, viz felől 1 : 3-hoz, száraz felől 1 : 17»-hez hajló lejtőkkel s a legnagyobb vizszin alá l'o méterig felérő 2-o m. széles padkával építendők ki. 2. A felső-bodrogi vizszabályozó társulat. Az Ondova-Tapolynál a töltések a kombinált nagy viz szine felett l'o m. magasságra 3*0—4-0 m. széles koronával, vizfelöl 1 : 3-hoz, szárazfelől 1 : 2-höz