Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

II. A műszaki ártérfejlesztés

13 A műszaki ártérfejlesztés az eddigi gyakorlat szerint vagy az ártéren tényleg fellépett, vagy azon vizszin alapul vételével lett keresztülvive, a mely vizszint az árviz a folyó medrében, illetőleg a védőművek közt elfoglalt. A műszaki ártérfejlesztés kerületi vagy területi lejtmérés utján vihető keresztül; a tiszai társulatok kevés kivétellel területi lejtmérést alkalmaztak. A műszaki ártérfejlesztés adatainak felhasználásával valamikor könnyen lehet majd az egész Tiszavölgy domborzati térképét a kiilömböző magasságú rétegvonalak megszerkesztésével elkészíteni. Az árfejlesztésnél beszerzett műszaki adatokhoz hasonló fontossággal birnak administrativ és pénzügyi szempontból mindazon adatok, a melyek a műszaki ártérfejlesztés által megállapitott ártérszélen belül fekvő érdekelt területek határvonalának, birtokosának, területének s a hozzájárulás arányá-' nak nyilvántartására vonatkoznak és a melyek az ártéri telekkönyvben foglalvák össze. Az ártéri telekkönyvek ma a kataszteri telekkönyvek mintájára készülnek. Bármennyire megfeleltek ezek talán a korábbi időkben, a mai igazgatás és pénzügyi követelményeknek már nem felelnek meg, mert összhangban a hitel-telekkönyvi adatokkal még nincsenek. Miután pedig a Tiszavölgy pénzügyeinek rendezésére és különösen kamatterheinek csökkentésére újabban hozott pénzügyi törvények nyújtotta előnyök kihasználása mindenekelőtt feltételezi a társulati telekkönyvek rendezését, szükségesnek tartanok a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XX. t.-cz. intézkedéseit mielőbb a Tiszavölgyére siettetve életbeléptetni és a hitel- és kataszteri telekkönyvek adatait összhangba hozni, a mi a társulatok administratiójában a nyilvántartási szolgálatot egyszerűsíteni és biztos alapra fektetni fogná. Eddigelé összesen 20 tiszai társulat fejlesztette műszakilag árterületét. Érdekességénél fogva és hogy számot adhassunk arról, hogy mennyi és mily adatok állanak a Tiszavölgy domborzati viszonyainak megismerésére rendelkezésünkre, ide iktatjuk társulatonkint felsorolva, hogy mily alapon lett foganatosítva a műszaki ártérfejlesztés és mily stádiumban van a fejlesztett területek bevonásának törvényes jogerőre emelkedése. 1. A beregmegyei vizszab ályozó és árm entesi t ő-tár sul at műszaki ártérfejlesztését a Tisza és Latorczán észlelt legnagyobb vizszinen kivül még a belvizlevezetésnél érdekelt terület megállapítására a legnagyobb észlelt belviz magasságát is alapul vette és igy ezen, valamint a Tisza és Latorcza nagy vizszinének vízszintes kivetítésével megállapittatott külön-külön a TiszaLatorcza- és a belviz - ártér. A Tiszánál alapúi vette a társulat Szamos-torok feletti szakaszán az 1867. az alatt az 1881. évi, mig a Latorczánál az 1884. évi nagyviz színét. Az ártérfejlesztés műszaki része be van ugyan fejezve, de az 1885. évi XXIII. t.-cz. 109. §. értelmében ártértelekkönyv még el nem készülvén, a kivetés a régi, részben bevallás szerinti alapon történik. 2.Afelső szabolcsi-tiszai ármentesitő és belvíz-levezető társulat műszaki ártérfejlesztését az 1830., 1881. és 1888. évi tiszai