Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XVI. A Tisza halászata

142 Ez a folyamat ismétlődik újból. A felső vizszin folyton emelkedik és a T és T"-vel jelölt lépcsők egymásután állnak elő. Látni ebből, hogy a torlasz leginkább hasonlítható egy bolthajtásnak egyik fele részéhez, a mely vállával a folyó fenekére támaszkodik, folyton gyöngülő és lazább összefüggébű záradékát pedig az érkező viz felé terjeszti ki. Hogy ez csakugyan igy van, eléggé bizonyítja az, hogy midőn január 7-ikén az egész jégmező megindulván, 200 méternyi utat tett lefelé, a Barbe-szigetnél levő gátnál, a hová tudniillik a magyarázott bolthajtásnak épen a záradéka esett, nem történt semmi sérülés, mert a rajta átvonuló jégtáblák laza összefüggésűek voltak. De bizonyítja ezt az is, hogy a torlaszt átmetsző csatornának csak alsó fele részét kellett elkészíteni, mert az azon felül következő laza összefüggésű jégburok magától nyitott utat a mozgásba jött víztömegnek és biztosította a jégzajlásnak kellő időben levonulhatását. Ily módon a leirt eljárás, mondhatni, reményen felül sikerült és hasonló viszonyok közt, nyílt folyó mederben képződött torlaszoknál, czélszerűen alkalmazhatónak bizonyult végeredményben azt a tanúságot nyújtva, hogy egy ily jégtorlasz eltávolításánál halogatás nélkül meg kell kezdeni a torlasz alsó részének megbontását, illetőleg szétrobbantását és folytatólagosan egy a lehetőségig széles csatorna előállításához látni. A helyi képződésű gyöngébb jeget csolnakokkal kell kitöretni, az erősebbnél két 100 grammos töltényből álló, végre a legerősebb, a fenékre támaszkodó tömböknél 1—5 kilogrammos dynamit-töltéseket kell alkalmazni és hogy a dynamittal a czél kellő szemmel tartása mellett takarékoskodni nem indokolt. Ily módon járva el, a fenékhez kötött jégtömbök, a melyek az egész torlasznak úgyszólván gyökereit képezik, egymásután lesznek eltávolíthatók, ennek megtörténte után pedig lassankint megindul az egész jégmező és folyton növekedő gyorsasággal úszik tova. (Annales des ponts et chaussées 1880.) Ismerteti : Szanka JJezso.