Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XVI. A Tisza halászata

126 sokkal inkább megfelelend, mint a társaság által ajánlott új átvágás — figyelembe vehetőnek nem találta; megígérvén egyúttal a társaságnak, hogy a lehetőségig gondoskodni fog arról, miszerint a hajózási érdekek a borjasi átvágás képződése ideje alatt csorbát ne szenvedjenek. A borjasi átvágásban 1879/80-ban teljesített nagyobb mérvű bővítési és mélyitési munkálatok folyama alatt a Ferencz-csatorna részvénytársaság megújította fentemiitett kérelmét, mely a volt közm. és közi. m. kir. ministeriumban 1880. évi augusztusban tárgyaltatván, ez alkalommal kifejezés adatott annak, hogy — miután a részvénytársaság abbeli kötelességének, hogy a csatornát a borjasi átvágásig meghosszabbítsa, czélszerüen és aránytalan költségek nélkül csak az átvágásnak teljes kiképződése után fog eleget tehetni — szükségesnek mutatkozik addig is a hajóforgalomnak fentartása czéljából vagy a csatornához vezető kanyarban a hajóutat időnként kikotortatni, vagy az, hogy a csatorna a kanyar mögött az átvágás felső torkán felül eső eleven Tiszáig meghosszabbittassék; mely csatorna-meghosszabbitásra vonatkozó tervezet elkészítésére a részvénytársaság a magas ministerium által utasíttatott. Ezen utasításnak megfelelve, a társaság a csatorna meghosszabbítására vonatkozó tervezetet még 1881. évi október havában terjesztette fel, mely tervezet szerint a társaság — czélszerütlennek tartván a meghosszabbítást mindvégig a Tiszának árterében kiépíteni — annak vonalozásával nem a csatornának meglevő V. tartányából Földváron alul, hanem a IV. tartányból Földváron felül kivánt kiindulni s a csatornát a fensíkon egész Ó-Becséig vezetni. Ezen tervezet a magas ministerium által 1882-ben elbíráltatván, kiegészítés végett azzal küldetett vissza a társaságnak, hogy azonkívül még a csatornának az ártéren való meghosszabbítására vonatkozólag is készítsen alternativ tervezeteket. A szegedi folyammérnöki hivatal a közm. és közi. m. kir. minister ur által — 1881. évi november hóban tett körútja alkalmával — utasítva lett újabb tanulmányokat tenni az iránt, vájjon nem lehetne-e a Ferenczcsatorna meghosszabbítását okozó, rosszul fejlődő 96. számú tiszai átvágást egészen elhagyni s helyette más oly átvágást létesiteni, a melynek kivitelével a Ferencz-csatorna meghosszabbítása szükségtelenné válnék. A folyammérnöki hivatal a tett tanulmányok alapján készített s 1882. év elején felterjesztett tervezetekben, illetve az ahhoz csatolt műleírásban azon nézetének adott kifejezést, hogy a borjasi átvágást csak azon esetben lesz képes a víz ereje tovább képezni, s ott az árviz csak azon esetben fog szabadon lefolyhatni, ha az átvágás null víz alatt 2-20 m. mély, 45-o m. fenékszélességre kibővittetik és a szorulatot képező magaslat jobb oldalai, u. n. begyparti része az alsó Tiszára nézve javaslatba hozott 800 méternyi hullámtér határszéléig, a null vizszine felett 4*o m. magasságra leásatik;