Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)
XVI. A Tisza halászata
121 Ugyanezért az átvágásokat Csongrád alatt csak 75, azon felül Tokajig csak 50%-ára terveztük az ottani anyamedernek kiemelni, számit va arra, hogy a folyó önfejlődése által hasonlólag jelentékeny hasznos munkát fog végezni. Ki kell azonban e helyütt is jelentenünk, hogy a tekintetben, hogy a fentebbi méretekkel, illetőleg az erre alapitott költségekkel képesek leszünk-e csakugyan az összes Tokaj alatti átvágásokat anyamederré kiképeztetni, sem az elmélet, sem a gyakorlat semmiféle biztosítékot nem nyújt és hogy ebbeli számításaink inkább megközelítő feltevéseken, mint positiv alapokon nyugszanak. Miután azonban kimutattuk egyúttal azt az összeget is, a melyre az esetben volna szükség, ha a Tisza átvágásait önfejlődésüknek számításon kivül hagyásával kivánnók anyamederré fejleszteni: az ebből eredhető külömbözet határa is ki van tüntetve. És habár a kimutatott 12 millió az anyamederré való kiképzésre szükséges 29 millióhoz képest igen nagy határok között mozog, mégis e tekintetben a csaröttasból semmiféle hátrány nem következhetik, mert a kiszámítás alapjául szolgáló méretekre az átvágások mindenesetre kibővíthetők és már ez is roppant előny lesz a mostani állapothoz képest ; a mit pedig a folyó önerejéből ehhez hozzámunkál, az mind tiszta haszon, ugy, hogy a végső esetben is csak az következhetik be egyes átvágásoknál, a mi a Hármas-Kőrösnél kivétel nélkül előállott, hogy teljes szelvényben kell azokat kiemelni. Az átvágások anyamederré kiképeztetésére fektetjük jelen előterjesztésünkben a fősúlyt, a mennyiben ezektől várjuk a legnagyobb eredményt, a mely nem épen abban fog nyilvánulni, hogy az átvágások kiképződése által a viz színében azonnal valami jelentékeny sülyedés ál land be, hanem hogy a folyó összes erejét medrének fentartására és beágyazására fordit : hatván — önerejéből fogja a helyzetet fokról-fokra javitani. A mióta a Tisza-szabályozás megindult — egyes partvédezetektől és kisebb helyi érdekű munkálatoktól eltekintve — az átvágásokon kivül a mederrendezés terén jóformán semmi sem történt; miért is mindinkább követelően lép fel annak a szüksége, hogy a segítség e tekintetben is továbbra ne késsék. Egyes pontokon ugyanis oly bajok támadtak és állanak fenn, melyek eltávolításához igen fontos érdekek fűződnek. Ilyen első sorban a titeli szakasz, hol a hajózás és mederfentartás czéljából jelentékeny munkálatokat kell végrehajtani. A megelőzőkben részletesen kimutattuk és itt újból hangsúlyozni kívánjuk, hogy a Tisza torkolatának megigazitásából és egyáltalán a Titel körüli munkálatokból a Tisza árvizszinének sülyesztésére eredményt nem várunk; mert a bajnak forrása nem itt, hanem Török-Becse fölött keresendő és található meg. A második szakasz, melyen segíteni bizonyos mértékig sokkal nehezebb és a teljes eredmény is jóval bizonytalanabb: a Marostorok és a Szeged 16
