Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XIV. A belvizek rendezése

XIV. A belvizek rendezése. A belvizek levezetése és rendezése körül 1880. óta a Tisza völgyén jelentékeny haladás mutatkozik. A többször érintett 1880. évi ministeri előterjesztés ide vágólag a következőket mondja : »Daczára annak, hogy a folyónak túlnyomó nagy részén a töltések valóban megvédik az árterületet magának a folyónak kiöntései ellen, e területek nedves években mégis jelentékeny vizkárokat szenvednek az úgynevezett belvizek miatt, melyek részint az ártéren leeső, vngy a szomszédos magasabb fekvésű területekről jövő légköri csapadékból, részint a töltések testén és azok alatt átszivárgó, részint a mélyebb fekvésű talajból felfakadó vizekből származnak.« »Mint az egyes ármentesitő társulatok működésének leirásából láttuk, az ily belvizek ártalmatlanná tétele végett még eddig nagyon kevés történt; a legtöbb társulat még csak most készitteti az e czélból szükséges munkálatok tervezeteit. Pedig a belvizek rendezése oly égető kérdés a Tiszavidék érdekeltségére nézve, hogy a mig ez czélszerűen végrehajtva nem lesz, a mederszabályozási és árvédelmi épitmények hasznát sem élvezhetik teljes mérvben; mert mit használ az nekik, ha a folyó árja nem boritja ugyan el területüket, de az idejekorán le nem vezetett légköri csapadék vize, vagy az elterülésében meg nem gátolt szivárgó viz teszi azt hasznavehetetlenné«. Az egyes társulatok tevékenységét azóta a következőkben foglalhatják egybe. A bere g megyei ármentesitő társulat belvizeinek levezetését rendszeres tervek alapján már megkezdette és a munkálatoknak nagyobb része már végre van hajtva. A kezdetben fokozatos elzárás, vagyis a tiltórendszerre készitett tervek a szükségnek és helyi körülménynek megfelelően az utóbbi időben nyilt csatorna-rendszerre lettek átalakitva. A felső szabolcsi ármentesitő-társulat belvizeit hasonlólag rendezte. Mindenekelőtt a Nyirség magasabb dombjaiból nagy eséssel lerohanó