Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

XII. A Tisza mellékfolyói és a talajjavitási munkálatok

102 A Bodrog átvágásai általában lassan képződnek, a minek oka a kis esés és a kemény, kötött talaj. De mig a régebben kiásott átvágások közül Sáros-Patak alatti átvágások, a sárai 15. sz. kivételével, elég jól fejlődtek, addig a S.-Patak feletti átvágások nem fejlődtek, mert a Bodrog ezen átvágásai eredetileg csak a 0 viz feletti 0*95 méter mélységre voltak leásva. Az átvágások fejlődésének elmaradása mellett a fenék és kis vizszin emelkedésével a meder állandóan emelkedik és romlik. Ugyanis a Bodrog folyónak 1848., 1883. és 1889 évi felvétel adataiból kitűnik, hogy mig a kis vizszine Tokajtól közel S -Patakig alig, vagy keveset emelkedett és a meder feneke, ha nem is mélyedt, de legalább számba menően nem emelkedett, és a terepszín alatti szelvények területe megnagyobbodott, addig S.-Pataknál a kis vizszine 0*26 méterrel és Zemplénnél 0*85 méterrel emelkedett az 1848. évi kis vizszinhez képest és a meder feneke S.-Pataktól felfelé mindenütt tetemes emelkedést mutat, minek megfelelően a terepszín alatti szelvények területe is megkissebbedett. A volt közm. és közi. ministeriumban ezen kedvezőtlen jelenséget már beható tárgyalás tárgyává tették és okozati összefüggésbe hozták az OndovaTapoly folyón foganatba vett és 1884—885. évben befejezett szabályozási munkálatokkal; ezeknek, valamint a beregmegyei ármentesitő társulat által utóbb létesített töltésezések hatásának ellensúlyozására a Bodrog átvágásainak kiásatása, illetve kiképzése hozatott javaslatba és azok közül többön, mint a táblázat mutatja, 1885—1888. években jelentékenyebb munkák végeztettek. Bár a Bodrog átvágásai azóta lassú képződésben vannak, a meder, az 1883 — 1889. évi felvételek eredménye szerint mégis romlik és annak felmagasodása és emésztési szelvényeinek csökkenése még egyre tart az imregh-zemplén-s.-pataki szakaszon. A Bodrog folyón beállott mederemelkedés az Ondova-Tapoly folyón végzett munkálatoknak következménye s mintegy természetes folytatását képezi az Ondova alsó szakaszán bekövetkezett mederemelkedésnek, a mely Garany körül kezdődik, Imreghnél éri el eddig tetőpontját és körülbelül Pataknál fut ki a meder régi fenékvonalába. A Bodrog, úgy látszik tehát, nem birja megfelelő gyorsasággal továbbítani azon sank- és hordaléktömegeket, a melyek az Ondova és Tapoly folyók felső szakaszán bekövetkezett nagymérvű beágyazásából erednek. Hogy mennyi része van a hordalék és sanklerakodásban a Bodrog egyéb mellékfolyóinak, azt adatok hiányában megállapítani nem lehet, de miután a Latorcza, Laborcz és Ung vizeinek kisebb része jön le Zemplénhez concentrait, mederben, mig azok legnagyobb része az árterületeken szétterülve, hordalékának legnagyobb részétől menten ér le az egyesülés pontjáig: a legnagyobb valószínűséggel fel kell tételezni, hogy a Bodrogban újabb időben bekövetkezett hordalék-lerakodás egyedül az Ondova-Tapolynak tulaj donitható és a többi mellékfolyóknak erre befolyása nincs.