Vízügyi Közlemények, 1891 (3. füzet)

Bevezetés

2 # összefüggő minden kérdésre — az esetleg elkövetett hibákra — és a teendőkre a legmesszebbmenő részletességig következtetni lehetne. Az ez irányú tanulmányok azonban szakadatlan folyamatban vannak. De bár az eddig rendelkezésre álló adatok nem elegendők arra, hogy a Tiszaszabályozásnak, különösen a meder fejlődésének részleteire, egész biztosan következtethessünk, mégis elegendő tájékozást nyújtanak az irányban, hogy az időről-időre a Tiszaszabályozás helyessége iránt feltámadó kételyekkel szemben kijelenthessük, hogy a Tiszaszabályozás körül követett rendszer általánosságban jó és helyes volt s hogy a töltésezéssel kapcsolatos mederrendezésen kiviil •— melyben az átvágások is bennértetnek — a Tiszavölgy specialis viszonyainál fogva más rendszert követni nem lehet. Tagadhatatlan, hogy a Tiszaszabályozás körül az 1880. évig végzett munkálatok a helyzetet a Tiszának t.-füred-török-becsei szakaszán súlyosabbá tették, de ép annyira nem lehet tagadni és kétségbe vonni azt sem, hogy, bár azóta a Tiszának nagy vizszinei emelkedtek, a helyzet a Tisza nagy vizeinek lefolyásában határozottan javult azon nagymérvű munkálatok behatása alatt, a melyeket az állam a Csongrád alatti átvágások kibővítésére az 1879. évi nagyviz óta foganatositott. A vizrajzi osztálynak 1886. évi jelentésében tüzetesen felsorolt adatokból elég világosan látni azt, hogy a szabályozás meginditása óta a Tiszának meder-emésztési szelvényei, egyes pontoktól eltekintve nagyban és egészben növekedtek és általában a vizlefolyási viszonyok javultak. A meder-emésztés szelvényeinek javulását leginkább abból látni, hogy mig a Tokajnál a + 5 méter, azaz a természetes part magasságát meghaladó nagy vizek az 1881. évet megelőző árvizeknél a Tiszának alsóbb fekvésű pontján a szabályozás előtti állapothoz viszonyitva emelkedő, azaz a tokaji vizálláshoz viszonyitva, kedvezőtlenebb arányú vizállások mellett folytak le, addig az 1881. év után bekövetkezett árvizek alkalmával ez arány kedvezőbbre fordult. Az eddigi tanulmányok eredményeinek elfogulatlan elbírálásából továbbá azt látjuk, hogy ha az 1830. évi adatokat az 1876/81 —1882/85. és 1888. évi adatokkal összehasonlítjuk, hogy a Tokaj-T.-Füred és Szolnok közti lefolyási arány lényegesen nem változott, jeléül annak, hogy ezen szakasz vizlevezetési képessége nagyban és egészben egyformán változott, vagy változatlan maradt, tehát nem romlott és ezért itt ma a vizlefolyási arány kedvezőbbé tételére törekedni egyelőre még nem kell, ellenben a Szolnok alatti csongrád-t.-becsei szakaszon a vizlefolyási viszonyok hathatós javítása sürgősen foganatosítandó,