Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

50 az árviz esési viszonya az alibunár csatornákkali összefüggése bővítésének lehetősége ki volt zárva, végre jelen alakját nyerte, melyben helyzete a Bega hajózó csatornához viszonyítva annyiban súlyosabb, hogy a 14 km. hosszban a terep színében fekvő medrét két oldalról minden védő előpartot nélkülöző töltések övezik és hogy ezen aránylag a terep felett magas, de az áradó vizliez képest alacsonynak bizonyult töltések hátsó padkával sem bírván, az áttöretés veszélyének annál inkább ki vannak téve, mert hátterük a töltés lábáig jelentékeny mélységre ki van gödrözve, — a csatorna felőli lábak pedig a sebesen áradó viz által kimosatnak A Berzava csatorna ezen középszakaszában még jelentékeny eséssel bir, ugyanis az 1887. évi árviz alkalmával a Denta-Partos közötti magas terepbe mélyedt, szűkebb mederben vizszin esése 6 m, a Partos-Kanak közötti csatornában pedig 4 m. volt. E ponton alól azonban esése megtörik, mert a kanak-margiiicza-jarkováczi mércze-állások szerint e 3 pont között átlag alig 1 és 04 vizszin esés mutatkozik, habár Jarkováczon alól a Berzava esése a Temes felé ismét erősbödik, miként ezen szakaszon 1887-ben, a Jarkovácz-Bótos közti vizszin esés 12 métert tett ki. Ezen jelenség magyarázatát a Berzava alsó szakaszát képező régi Terézia csatornának Margiticza Jarkováczon alól kezdődő elégtelen szelvényű medrében találhatni fel, miután a csatorna medre ezen részeken 6 kilométer hosszban a szikes talajból álló magas partba átlag 8 — 11 m.-re van lemélyesztve és az altalajt képező folyós homokos föld begyuródása, valamint a magas partok beomlása által, a lefolyási szelvény helyenként annyira megszűkült és feneke általában annyira felemelkedett, hogy a Berzava rendszerint csekély víztömege, ily akadályok közt magát kellőkép beágyazni nem képes; a mederelfajulás mesterséges elhárítását pedig, az igényelt nagy összegek aránytalansága miatt mellőzni kellett. I A Berzava alsó szakaszának ezen lefolyási nehézségén némileg enyhit azon körülmény, hogy a közép szakaszából Margiticzáig lesiető és Jarkovácznál megrekedő árvizei nem duzzasztatnak vissza Kanak felé a Berzava saját medrébe, hanem elsőbb a Margiticzánál betorkoló és minden esést nélkülöző Terézia csatornába térnek ki és abban Szt.-János felé vissza folynak, sőt esetleg a Moravicza csatorna medrében is helyet kereshetnek addig, mig a Berzava utánnyomuló saját árvizének apadtával a szük méretű jarkováczi szelvényeken át a lefolyásra ismét utat lelhetnek. De természetes, hogy ezen állapot a Terézia csatornán való lefolyásra utalt alibunári vizek levezetésére viszont kevésbbé ked-