Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)
IV. A szabályozások által teremtett helyzet
45 Boldurtól-Rakoviczáig 9'5 m-t tevő jelentékeny fenékeséssel és rövidebb útjával, árvizeit rendszerint előbb vezeti le, mintsem a Temes áradata Rakovicza-Hittyiás közötti torkolatához leérne, de ha vele találkoznék is, tekintve, hogy a Temes vize messze tel nem hatolhat, illetőleg ez csak alig 24 órán át tarthat, balparti töltései a közel mult időkig csak hézagosan voltak kiépitve oly czélzatlal, hogy a közeli hegyoldalról lerohanó felszíni vizek a bal« oldali töltés nyílásain át a Temesina csatorna medrébe akadálytalanul és közvetlen lefolyhassanak. Ezen nyiívahagyott rések betömetése óta azonban, a Kepet-Boldur közötti balparton (ugyan keskeny szalagot képező) rétek és szántók minden áradás alkalmával hátulról elöntetnek és huzamosabb időn át borittatnak el mint azelőtt, midőn a töltések nyitva állottak. Jelenleg ugyanis az árvizeket okozó esők alkalmából a hegyoldalakról lefutó felszíni vizek a töltések mögött már a Temes főáradása előtt megrekednek és onnan az egyes átereszeken vagy esetről-esetre eszközölt töltéskivágásokon csak késedelmesen és akkor bocsáttatnak ki, midőn már a Temes esetleg többszörösen emelkedő árvize 8—15 nap után levonult, mi által több kár okoztatik, min ha a nyitvahagyott töltésréseken a Temesina legmagasabb áliásakor az áradat pár órára a töltések szabadon hagyott nyílásain bejátszanék, a mint az régebben történt is Ettől eltekintve a Temesina-csatorna a tőle kívánt árrnentesitésnek ez idő szerint azon okból sem felel meg, mert a Cserna-Barából Boldur felett kiáradott vizek jobb oldali töltéseit megkerülik és ezen uton a Temes és Temesina között fekvő, egyébként mindkét folyóvíz felől töltésekkel védett területet hátulról ellepik, továbbá, mert Boldur és Ohaba-Forgács közötti szakasza elégtelen mederrel és alacsony töltésekkel bírván az 1887 évi árviz alkalmával belejutott és mp.-ként 120 m 3-re számított árvizének elvezetésére, eltekintve az ohabai szükhid duzzasztó hatásától, egymagában nem felelhet meg, hanem mindkét parti töltései felett az árvizek kicsapni voltak kénytelenek. 5. A Bega árapasztó csatornája. Kis-Topolovecznél a Bega fausztató csatornától kiindulva, elsőbb csak a Járkos érig, majd később Szirbovával szemben a Temes medréig G700 m, hosszban kiásatott és m ndkét parti töltésekkel láttatott el oly czélzattal, hogy a Bega árvizeinek 4 3-adát a Temes felé átterelje. A csatorna vizszinesése a Bega és a Temes egyidejű vízállásához képest a mennyiben ezen két folyó legmagasabb áradása