Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

IV. A szabályozások által teremtett helyzet

33 a Bega maximális a kiszetói ártömegből hozománya az árapasztócsatornán és ártereken elemésztett a hajózócsatornában ujolag érvényesült Az árviz időpontja a íausztatóban Kiszetón a hajózóban Temesvárott az árapasztócsatornán és ártereken elemésztett a hajózócsatornában ujolag érvényesült köbméter száz a 1 é к 1881. márczius hó 6—13-ig 271 128 52-8 422 1883. április hó 26 29-ig 216 86 60-2 39-8 1883. május hó 22—26-ig 116 75 35-4 64-6 1886. junius hó 10-21-ig 249 116 53-5 46-5 1887. május 20-tól jun. 5-ig 371 131 64-7 35-3 1888. márczius hó 10—2 l-ig 308 145 530 47 0 Az árterek apasztó hatása azonban nemcsak a mp.-énti hozomány csökkentésében, hanem a lefolyásra kerülő árhullámban foglalt összes víztömegnek elemésztésében is nyilvánul ; a mi legkevésbé sem kicsinyelhető értéket képvisel, miután a Topolovecznél áthaladt összes begai árhullám tömegéből az 1881. évi márczius havi árvíznél 25'5°/

0 » 1883. » ápril » » 23-9» » 1883. » május » » 9*4» » 1886. » junius » » 4-6 » » 1887. » május » » 8'2 » » 1888. » márczius » » 25'0 » az ártérről nem folyt többé vissza a hajózó csatornába, hanem vagy elpárolgott és beszivárgott, vagy a hajózó-csatorna elkerülésével a Temes-Bega közötti vidékre nyomult. A százalék arányában kifejezett fogyatkozás számértékében mutatkozó hullámzás magyarázatául felemlítendő, hogy Jezvin-Remete között az északi hegység egyik mély völgyéből tör elő és torkol a Begába a Gyertyámos patak, mely vizgyüjtő területe után ítélve, nagy esők alkalmával annyi víztömeggel járul a Bega áradásához, mint a mennyit abból előzőleg az árapasztó-csatorna elvonni képes volt ; és ez által, valamint a Bázos vidéki jobbparti Temes töltések szakadásain át a közös ártérbe nyomuló temesi árviztömeg állal, a Bega felső völgyéből eredő és a topoloveczi sarkantyúkon keresztül haladt (a fenti számitások alapjául szolgált) árviztömegek csak szaporodván, a hajózó-csatornába jutó viz3*