Vízügyi Közlemények, 1890 (2. füzet)

I. Földtani viszonyok

3 palából (csillám és agyagpala) áll, melyek közölt azonban keleti részén a Bisztra völgyét kisérő eruptiv kőzetekből, délnyugati részén pedig sedimentär képletekből álló hegycsoportok találhatók. Az egész a keleti határon levő 2300 méter magas Muntye Gugu-ból indul ki és a Bisztra Merül völgyét szegélyző átlag 1900 méter magas Muntye Micu és Sarcu körül csoportosul ; kivévén egy délnyugatra irányuló ágát, mely a Temestől lefelé irányulva a Cserna patak vízgyűjtőjébe megy át. A legnagyobb ormokat kivéve, ezen vidék hegyei is termő agyag rétegen diszlő erdőkkel vannak fedve, melyek a nehezebb hozzáférés miatt a letárolástól eddig még megkímélve maradtak. d) A felső Temes és Berzava közötti hálózat délnyugati sarkán az 1500 méter magasra emelkedő Muntje Semenik csoport kiterjedt fensikú tömegével, egy minden oldalra kiágazó hegyrendszer gócz­pontját képezi és oldalaiból fakadnak keleten a Temes, délen a Nera, nyugaton a Berzava forrásai. A Szernenikből indul ki azon csillámpalából álló hegyláncz, mely a Temes völgyét északra majdnem Karánsebesig követi, hol nyugat és északnyugatnak szétágazó tömegei a főcsoporttól eltérőleg már mészkőből állanak. Északon és nyugaton ezekhez sárga agyagból képződött domblánczolatok csatlakoznak, melyek dilluviális eredetű tömegjei közül a Buziás melletti szilasi hegység, mint egy csillámpalából álló sziget emelkedik ki. A szétágazó két hegycsoport magassági viszonyai egymásközt eltérőek, mert a mig a Poganis feletti északi ág alig 460 méter magasságáról fokozatosan 200 - 160 méterre csökken, sőt a Temes felé hajló dombjaival teljesen ellaposodik, addig a Berzava és Poganis közötti gerincz magassága átlag 500—700 méter körül marad és mésztömegjeivel széles fensikokat alkot, melyek Bogsán­nál aránylag rögtönösen végződnek, minden átmenet nélkül csatla­kozva a délnek kanyarodott Temes medre felé huzodó dombokhoz­E vidék vízgyűjtők szempontjából is igen változatos, belső völgyeiben közvetlen a Berzavát, a Temest és a Poganist táplálja, északi dombjáról lezuduló esővizeket pedig a Temesina és Sur­gánynak, nyugaton a Lanka-Birda nevezetű különféle ereknek szolgáltatja át. Túlnyomóan erdővel van boritva ; kivéve ott, hol régen müveit érczbányák közelében a bükkös erdők letarolása után termő agyagrétegje lemosatván, a mészkupok sivár ormaikat mutatják. e) A Berzava és Karas völgye közötti hegység. A Berzava medre által elválasztva, hasonlóan a Szemenik hegycsoportból ágazik el nyugatnak és mészkőzetekből átlag 600 —700 méter magasságban széles fensikot képez, mely a hegyvidék nyugati határvonalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom