Kulturmérnöki jelentések, 1888

V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése

75 VIII. KERÜLET. Ministeri megbízott : Lisznyai Damó Tihamér főmérnök. 41. Keresztur-verbászi lecsapoló társulat. A társulat székhelye: Kula. Megalakult 1886. évben, ugyanezen évben 63,377. szám alatt hagyattak helyben a. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által alapszabályai. Kiterjed Bács-Bodrogh megye Uj-Verbász, Kula, Kuczura, Keresztúr községeinek, úgyszintén Béla és Pékla pusztáinak határaira, ugyanezen megye van a vizjogi törvény értelmében a Telügyelettel megbízva. Elnöke : Rácz György. A választmány tagjai : Szekula Hugó alelnök, Dudás Márton, Vighard Ede, dr. Strasser Lajos, Diener János, Schick János Frigyes, Boschkó A. Mór, Kirst Jakab, Heib •Jakab, Jánoki István, Ábrahám János, Schick Miklós ifj., Schmied Samu, Rácz János, Pap-Radványi Ferencz, Erdélyi János, Hudák Gábor, Eichinger Mihály és Vály Endre kincstári ispán. Tisztviselői : Vogel György pénztárnok, Cséber János rétmester. Az árkok felügyeletére egy partőr van felfogadva. Czélja a társulatnak a VIII. ker. m. kir. kultúrmérnöki hivatal által 47/1883. szám alatt készített s már tényleg ki is vitt belviz-lecsapolási tervezet továbbfejlesztése és a .kész munkának jókarban való tartása. Ezen tervezet által egyrészt a társulat árterületét is képező 9,922 kat. holdnyi kivitel előtt vizenyős, nagyrészt mocsáros területnek nyílt árkokkal való kiszárítása és hasznavehetővé tétele, másrészt a péklai rizstelep öntöző vizének levezetése czéloztatott. Ezen czélok elérésére terveztetett a verbászi zsiliptől felfelé a Keresztúr melletti siphonon a Ferencz József-csatorna alatt át egészen a filippovai határig húzódó u. n. keresztur-verbászi vagy »Böge« ároknak, úgyszintén ezen árok péklai ágának a kellő széllesség és mélységbeni kitisztítása, illetőleg kiásása. Ezen munkálat Bács megye alispánjának felügyelete alatt az 1883-ban megalakult érdekeltség által 1883—1885. években tényleg kivitetett, úgyszintén felépíttettek 1886. évben a közlekedési utakra szükséges boltozott tégla-hidak s csak miután már ezen munkálatok mind végrehajtattak, alakult át az érdekeltség az 1885. évi XXIII. t.-cz. értelmében társulattá s folytatja működését, mint ilyen, a fenti választmány vezetése alatt. Az egész munkálat •39,798 forintba került, mely összeg az érdekeltség által holdarány számban történt befizetésekből fedeztetett és így a társulatnak adóssága nincsen. A fentartási költségek évenkint mintegy 1,600 frtot tesznek ki. A társulati járulékokból még be nincs hajtva 1,873 frt hátralék. A munkálat keresztülvitele által elért eredmény nagyon jónak mondható, mert az addig mocsaras területek tökéletesen kiszáríttattak s mindenkor, mint jó minőségű szántóföldek biztosan használhatókká váltak akár őszi, akár tavaszi vetés alá, kivévén a legutolsó 1888. évet, a mikor egyes, bár nem nagy kiterjedésű mélyedések, a hóolvadás alkalmával vízzel rövid időre elboríttattak, de tavaszi vetés alá e földek is alkalmasak rvoltak. Ezen most emiitett bajoknak oka egyrészt az e téli nagymennyiségű hó rohamos olvadásában és azon körülményben keresendő, hogy az árkok elkészültük óta kitisztítva nem lettek s így azokban helyenkint nagy iszaplerakodások keletkeztek; másrészt pedig 3 abban, hogy a Filipova, Hódságh, Lality, Rácz-Militics stb. községek határából a csalj padékvizek — miután ezeknek külön való levezetése még biztosítva nincsen, — szintén -> e társulat árkaiba húzódtak s miután azok ily nagy vízmennyiségre számitva nem lettek, azokban a víz oly magasságot foglalt el, hogy a legmélyebb fekvésű földek ez által elboríttattak. 10*