Kulturmérnöki jelentések, 1888

V. A vizitársulások kimutatása és ismertetése

Nem fordíttatott azonban a csatornák fentartására elegendő gond s azok vizemésztési képességökből évről-évre többet vesztettek s a Zala-völgy évről-évre többet vesztett termőképességéből, de vesztett a haszonélvezet biztonságából is, s igy a társulat 1874-ben szükségességét érezte, hogy az 1871. év XXXIX. törvényczikk rendelkezései szerint újra alakuljon, mikor is kebelébe vonva a régi társulatból kimaradt b.-mogyoródi és hidvégr határokat, működését kiterjesztette a Kis-Balatonig, gondoskodván a Nagy- és KisBalatont összekötő folyásnak az érdekeltség által állandó tisztán tartásáról. 1884-ben megkezdették a Zala, Kis-Balaton és hidvégi hid közötti kigyózó folyásának szélesítését és tisztítását, 1885-ben megásatta a B.-Mogyoród és Hidvég közötti új árkot; 1886., 1887., 1888-ban pedig a régi csatornát tervszerűen kiszélesítette és mélyítette a Zalavárszabási határok alsó szélétől a sármelléki határ alsó széléig. Tervben van 1889-ben a főcsatornának mélyítése és szélesítése a jelzett végponttól a zala-apáti hídig. 1890-ben ugyanezen munka, a szent-györgyvári várig; 1891-ben lenne a régi csatorna a szent-györgyvári vártól a csányi és kustányi határok közepéig kitisztogatandó, honnan a végpontig az eszközlendő szabályozási munkálatok mértékének meghatározását, az 1874. évi április hó 29-én tartott közgyűlésben felvett jegyzőkönyv értelme szerint az érdekeltség magának tartotta fenn. A társulat fennállása óta befektettetett 149,034, tervezett munkálatok befejezésére kell még 25,000 frt. Az 1881. évi XLII. törvényczikk alapján a társulat védművei fentartási költsége 9,148 frt 30 krban érvényesittetvén, 3,032 frt 72 kr. évi adóvisszatéritésben részesül a pénzügyminíster ur 1884. évi 29,899. sz. utalványa alapján. A társulati járulékok hátráléka 1,091 frt; a társulatnak adóssága és vagyona nincs ; fentartási költség évenkint körülbelül 2,000 frt. Igen szükséges lenne a Zalavölgyét határoló magaslatok közt eredő vízmosásokat korlátozni s az ezekből lejövő iszapos vizet iszapolás vagy sankolásra felhasználni s a Zala főmederbe akként beereszteni, hogy iszapolásaik által abban kárt ne tehessenek, mert a mostani körülmények szerint ezek a legfőbb okai annak, hogy a Zala főmeder idő elctt feltellik s összeszűkül s a víz emésztési képességéből évenkint többet-többet veszt. 9. Kis-komáromi lecsapoló társulat. Székhelye : Kis-Komárom. Alakult 1876-ban a Zala vármegyei Balaton-Magyarád, Kis-Komárom, Koros, Garaboncz, Kis- és Nagy-Rada és Szobor községek határaiban fekvő Bozót lecsapolására. A társulatnak érvényben levő alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1887. évi 71,186. sz. rendeletével hagyattak helyben, mely rendelettel Zala vármegye bízatott meg a felügyelettel. A társulat elnöke: Loskay Jeromos; választmányi tagok: Arvay István alelnök, Tóth György, Tóth Pál, Gobor József, Vetzel Lajos, Kozári György. A társulat igazgató-mérnöke Szalós Mihály, pénztárnoka Mészáros Antal ; ezen tisztviselőkön kivül tart a társulat 2 csatorna-őrt. A társulat kötelékébe • tartozó ártér 2903 hold, mely a munkálat megindítása előtt sok helyütt hozzáférhetlen, egészben közel hasznavehetlen mocsárt képezett. A társulat által foganatosított munkálatok új csatornák ásásából és nagy részben régi, egészen benőtt és bedűlt árkok megújításából állottak, mely munkálatok folytán az egész legnagyobb részt tőzeg talajú völgy használható rét és legelővé alakult át. A társulat munkálatait 1885-ben végezte be, de a végzett munkálat hatósági felülvizsgálata csak 18$8. évben ejtetett meg, a mely alkalommal a társulat által végzett munkálatok költségei a felmutatott okmányok alapján 28,443 forintban állapíttattak meg.